kedd, 29 november 2011 17:42

A matematikáról azoknak, akik nem értik, vagy nem szeretik

Írta:
Értékelés:
(0 szavazat)

A matematika a verbális nyelvből nőtt ki és vált egyedi, semmilyen más verbális nyelvhez nem hasonlítható nyelvvé, mely szintén a valóságot írja le, modellezi, mint a többi nyelv.  A verbális nyelv erős hatással van a gondolkodásunkra. Akik nem ismerik jól a matematikát, azok azt hihetik, hogy gondolkodásunk a verbalitáson alapszik. Például Heidegger azt írta valahol, hogy "Az ember csak annyiban gondolkodik, amennyiben beszél; nem pedig megfordítva, ahogy a metafizika még mindig gondolja." Ezzel szemben Roger Penrose a verbális nyelvben is kiváló matematikus és fizikus azt írta, „A császár új elméje” című könyvében, hogy ha erősen összpontosít a matematikára, és valaki hirtelen megszólítja, akkor másodpercekbe telik, amíg képes lesz beszélni. Idézi a genetikus Galtont, aki szintén azt panaszolta, hogy rengeteg idejét veszi el a megfelelő szavak, kifejezések keresgélése akár a beszéd, akár az írás során. Hadamard megfogalmazása tetszett a legjobban: "Állítom, hogy a szavak teljesen hiányoznak a fejemből, amikor igazán gondolkodom." Hadamard Schopenhauert is idézi: "a gondolatok abban a pillanatban meghalnak, amikor szavakban testesülnek meg". 

Van egy óriási előnye a matematikai nyelvnek a verbális nyelvvel szemben: a nem szekvenciális jellege. Karl Popper egyetlen rögzült tulajdonságot talált az embereknél: a nyelvhasználatot. És azt írta, hogy ez a rögzültség nem veszélyes a verbális nyelv fantasztikus rugalmassága és használhatósága miatt. Nos, szerintem van egy nagy veszélye ennek a rögzültségnek. Mivel erős hatással van a gondolkodásunkra, ahogy fent írtam, ezért a gondolkodásunknak is fokozott lineárisan rendezett jelleget ad, holott a körülöttünk lévő világ, és önmagunk bonyolultsága is nehezen, sőt egyáltalán nem ragadható meg szekvenciálisan rendezett gondolatsorokkal. Ezt a gondolkodási módot lépjük át a matematika tömör, fantasztikus nyelvével. Leszek Kolakowski írta, hogy "... van a matematikában bizonyos metafizikai vonzerő, amelynek semmi köze a tudáshoz, még kevésbé az egyenletekkel könnyedén megbirkózó képességhez, de amely csodálatos módon rokon azzal az erővel, ami a misztikus tapasztalat általunk ismert leírásából sugárzik." (Leszek Kolakowski , A matematikus és a misztikus)

George Steiner Írta az „Egyre távolabb a szótól” camű esszéjében:

A humanista manapság olyan helyzetben van, mint azok az állhatatos, megbántódott lelkek, akik azután is kitartottak amellett, hogy a föld sík, mint egy asztal, miután már körülhajózták, vagy akik konokul hittek az okkult hajtóerőkben, miután Newton megfogalmazta a mozgás és a tehetetlen­ség törvényeit.

Mi, akiket az egzakt tudományokban való járat­lanságunk arra kárhoztat, hogy a nem matematikai nyelv fátyolán át képzeljük el a világmindenséget, antropomorf fikcióban élünk. A va1óság alapvető tényei –a relativitás tér-idő kontinuitása, minden anyag atomos struktúrája, az energia hullám-és részecskeállapota – a szó útján immár nem hozzá­férhetők. Nem paradoxon az az állítás, hogy a valóság sarkalatos összefüggései ma már a verbális nyel­ven kívül kezdődnek. A matematikusok tudják ezt. "Geometrikus es később tisztán szimbolikus fel­építésénél fogva – mondja Andreas Speiser – a ma­tematika lerázta a nyelv bilincseit ... és a matema­tika manapság hatékonyabb a maga intellektuális világának a szférájában, mint a szánalmas állapot­ban lévő modern nyelvek, sőt mint a zene is a maga területén.”

...

Korunkban obszkurantizmus és őrület fertőzte meg a politika nyelvét. Nincs olyan otromba hazugság, amely ne lelne buzgó kimondóra, nincs olyan aljas brutalitás, amelynek ne kelne védelmére a hisztoricizmus szófacsarása. Hacsak nem adhatjuk bizonyos mértékben vissza újságjaink, törvényeink, politikai aktusaink szavainak világos és szigorúan körülírt jelentését, életünk még közelebb kerül a káoszhoz. Akkor egy új sötét középkor jön reánk.

A fenti idézet utolsó mondata a verbális nyelv egy igen fontos lehetőségét említi; azt, hogy hazudni lehet vele. Ez a matematikában csak akaratlanul fordulhat elő, olyankor, amikor hibás feltételeséseken alapszik egy matematikai modell, vagy ha a matematikai levezetésekbe csúszik hiba. A matematikát azonban soha nem alkalmazták mások megtévesztésére oly módon, mint a verbális nyelvet. Mások kárára már használták, ha a bombakészítésekre, irányításukra, vagy a számítógépes kártevőkre, és hasonló matematikai modelleket alkalmazó támadó eszközökre gondolunk.  Érdemes lesz végiggondolni a nyelv, és általában az információ azon tulajdonságát, hogy mint a valóság modellje igaz, és hamis lehet. Egy általános információelméletnek kell mondania valamit a hamis információkról is.

Megjelent: 1501 alkalommal Utoljára frissítve: szombat, 06 augusztus 2016 11:22
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned