Erről-arról röviden 1. Néhány kép egy téli estén – Budapest, Clark Ádám tér Készítettem néhány esti képet Budán. Sokat tanultam, de nem eleget az éjszakai fényképezésről. (A képeket lásd a cikk végén.) 2. Matematika és szépség – egy szemet gyönyörködtető könyv mindenkinek Eli Major és Eugen Jost csodálatosan illusztrált könyve – Beautiful Geometry – ebben az évben jelent meg: izgalmas történetek a matematika legérdekesebb területeiről szép képekkel díszítve. Ezt a könyvet mindenkinek ajánlom, főleg egy fordítónak és kiadónak, hogy magyarul is elérhető legyen. 3. Lét/nemlét A lét/nemlét kérdése nem bizonyítást igényel, hanem tapasztalást. (Így Isten léte is.) Mint a geometriában az axiómákban megfogalmazott fogalmak, ahol a többi állítás már levezetés, bizonyítás ezekből a tapasztalatból eredeztetett alapfogalmakból. (A tételek és bizonyítások…

Gondolatok a bevezetésre szánt internetadó elleni tüntetések1 kapcsán Figyelemfelkeltőnek szántam a címet, de semmiképpen sem viccesek azok a gondolatok, amelyek szülték. Keveset foglalkoztam politikával a honlapomon, akkor is csak általánosságban. Most is ezt fogom tenni, igaz egy konkrét esemény apropóján. Elgondolkodtatott az, hogy miért épp az internetadó bevezetése vitte utcára az embereket. A híreket, blogokat olvasva látom, sokakban felmerült ez a kérdés. A legtöbben azt a választ tartották elfogadhatónak, hogy az „utolsó csepp” effektus okozta a történteket. Ennek érvényességét csak a jövő igazolhatja, mert az utolsó csepp után már semmi nem fér bele a pohárba, tehát egy ilyen hatás azt jelenti, hogy minden következő esemény hasonló az „utolsó csepp” által kiváltotthoz. Így az internetadó okozta felbolydulásról – most az események…

Gondolatok egy Typotex könyvbemutató kapcsán Egy hírlevélben értesültem a fenti könyvbemutatóról. Bár a könyv címe ellenérzéseket keltet bennem, mégis elmentem a rendezvényre, mert az utóbbi időben nem igazán figyeltem oda a festészet és a művészettörténet irányzataira, változására, ezért kíváncsi lettem a könyvre és a bemutatóra. A szerző, Bodó Mihály Wittgenstein nyelvjáték1 módszerét hívja segítségül, és alkalmazza a festészet leírásában, mondván, hogy koncepciójában „a festészet nem úgy jelenik meg, mint egy sodródó «tutaj» a változások tengerén, hanem mint egy «hajó», amelyet értő kezek építettek és kormányoztak. A festőkből aktív irányítók, fejlesztők, időnként feltalálók és kalandozók lesznek, a festményekről pedig kiderül, hogy roppant mennyiségű szellemi invenciót hordoznak.”2 Ez a szemlélet akár jó is lehetne, de a festészet nyelvi metaforája számomra nagyon sántít.…