Nem tudom szó nélkül hagyni az értelmező rendelkezéseket sem, bár csak két kirívó példát fogok megemlíteni. E törvény szerint:
- „adat: az információ hordozója, a tények, fogalmak vagy utasítások formalizált ábrázolása, amely az emberek vagy automatikus eszközök számára közlésre, megjelenítésre vagy feldolgozásra alkalmas.” Az informatika évtizedek óta használ jó és rossz definíciókat az adatra, de információ-hordozóként még nem olvastam róla, és nem is helyeslem ezt a megközelítést. Az egyik elterjedt meghatározás az, amit én is szívesen használok: az adat4 olyan információ, mely az ember számára már értelmes jelentéssel bír, ugyanakkor önmagában nem, csak más adatokkal összekapcsolva válik információvá. Jó hasonlatnak tartom azt, amikor nyelvi fogalmakkal élve azt mondjuk, hogy az adat a szó megfelelője a mondatban, az információ pedig magának a mondatnak felel meg.
- „magyar kibertér: a globális kibertér elektronikus információs rendszereinek azon része, amelyek Magyarországon találhatóak, valamint a globális kibertér elektronikus rendszerein keresztül adatok és információk formájában megjelenő társadalmi és gazdasági folyamatok közül azok, amelyek Magyarországon történnek vagy Magyarországra irányulnak, illetve Magyarország érintett benne.” Aki azt hiszi, hogy a kibertérben ilyen módon, vagy bármilyen módszerrel elkülöníthető valamiféle nemzeti jellegű térszerűség, annak fogalma sincs az informatikai rendszerek kapcsolódásáról, a világhálóról. Minden olyan Magyarországon található PC a globális világháló része is egyben, amelyről el lehet érni az internetet, vagy levelezni lehet. Minden külföldön található PC, vagy szerver alkalmas olyan „információk formájában megjelenő társadalmi és gazdasági folyamatokban” való közreműködésre, melyek Magyarországgal kapcsolatosak. Minden okos-telefon a világ bármely pontjáról elérhető, és velük bárhová küldhető adat, még nagy mennyiségű információ is, és sorolhatnám az egyéb képi- hang- és adatrögzítő berendezéseket, melyek akár terrabájtnyi adat tárolására alkalmasak, nem igényelnek vezetékes kapcsolatot a világháló egyéb részeivel, ugyanakkor méretük alapján akár zsebben is elférnek. Ezek ismeretében miképp határozható meg egy nemzeti, jelen esetben a magyar kibertér? Természetesen a kibertér egyes részeinek elérhetőségét bizonyos mértékig korlátozni lehet – ezt teszik például a különböző cégek adataik védelmében –, de nemzeti szinten ilyen korlátozással csak a legdiktatórikusabb rendszerek próbálkoznak kisebb-nagyobb sikerrel, általában inkább korlátozott eredménnyel, hiszen maga a kibertér alapvetően és eredendően globális. Épp a kibertér léte, valamint gazdasági és társadalmi folyamataink ettől a világhálótól való függősége jelzi annak a szerveződési formának a túlhaladottságát, amit ma nemzet-államnak nevezünk.
2. Falak
Minden határfal kettős természetű: megvédi a körülhatárolt részt a külvilágtól, de egyben be is börtönzi azt.
__________________________________________________________
1 Shakespeare, Szeget szeggel, 4. felvonás, 1. szín
2 Egyik példa erre a 7. § (5) pontjában szereplő kitétel: „A szervezet vezetője az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, az elektronikus információs rendszerre irányadó biztonsági osztálynál magasabb, kivételes esetben indoklással ellátva alacsonyabb biztonsági osztályt is megállapíthat az elektronikus információs rendszerre vonatkozóan.” Tehát azt csinálhat a vezető, amit akar, csak meg kell indokolnia.
3 Ráadásul egy több szinttel elmaradt biztonságú rendszer védelmi átalakítására a két év többszörösét is megengedi ez a törvényi megfogalmazás.
4 Tetszik az angol nyelvű Wikipedia megfogalmazása is: „Data as an abstract concept can be viewed as the lowest level of abstraction from which information and then knowledge are derived.”
