2. A matematikai objektumok és az időtlenség
A matematikai objektumok „időtlensége” alatt több dolgot érthetünk. Smolin abban az értelemben használja ezt, hogy a matematika tárgyainak létezése nem függ az időtől, azaz igazságuk, fennállásuk időtlen. Ez egy igen régi, Platón nevéhez kötődő gondolat, mely szerint az ideák világa – és ebbe bele tartoznak a matematikai objektumok is – létező világ és időtlen. A probléma csak az, hogy sokakhoz hasonlóan Smolin is úgy képzeli, hogy ezek „nem a mi világunkban, hanem egy másik világban, egy idő nélküli világban léteznek”. Ezzel én nem értek egyet, mert szerintem az ideák világa – vagy nevezzük másképp – az információk világa szerves része a mi világunknak. Így a matematikai objektumok, mint információk időtlenségéből és a világunkban való „benne lévőségéből” következik, hogy világunknak van időtlen része.2
2. Okság és időtlenség
„A newtoni paradigma azt teszi, hogy helyettesíti az oksági folyamatokat – vagyis azokat a folyamatokat, amelyek időben zajlanak le – logikai következtetésekkel, amelyek időtlenek.”3 Az előző pontban említettem, hogy a matematikai objektumok időtlensége többértelmű, és ezek közül az egyik a létezésük függetlensége az időtől. Az időtlenség másik értelmére a logikai következtetések determinizmusa világít rá. Korábbi cikkemben4 írtam már arról, hogy a bonyolult rendszerek működésében nem csak külső okok meghatározóak, de belső „célirányos” tevékenység is. Mondhatjuk azt, hogy ezek a rendszerek a múltból eredő okokon kívül egy jövőkép által is meghatározottak. Nos, ez az, ami hiányzik a fizikából – hiszen jellemzően az ember, és az élőlények sajátja – és hiányzik a matematikából is, ahol a logikai következtetések mindig a sorrendben megelőzőekből; az előzményekből – mondhatjuk azt, hogy időrendben korábbiakból – erednek.
(Folytatása következik)
____________________________________
1 Erről már többször írtam, például a „Gondolatok az intuícióról” című kis írásomban.
2 Természetesen a dolog ennél sokkal bonyolultabb. Egy keveset írtam már az információ tulajdonságairól „A változásokról és az evolúcióról” című írásomban az 5., 6., 7. oldalon.
3 Lee Smolin, Az idő újjászületése
4 Lásd: „Okozatiság és célkövetés”