2013 (13)
Gondolatok erről-arról 1. A hőtan entrópia-fogalmáról Az entrópia-változást egy zárt rendszerben mindig egy külső hatás után vizsgáljuk. A hőtan nem szól arról, hogy ez a külső hatás milyen jellegű, pedig épp ez a magyarázata annak, hogy miért növekszik az entrópia. A hőtan által leírt esetekben mindig egyszerűbbé válik egy rendszer, hiszen két – addig viszonylagosan zárt – rendszer egybenyitása, azaz egyetlen rendszerré válása azt jelenti, hogy csökkent a bonyolultság. Ez matematikailag pontosan azt jelenti, hogy az entrópia növekszik. 2. Az információ média-függetlensége A „tiszta” információ média-független; dolgok egymáshoz való viszonyát jelenti, „tiszta szerkezet”1, az összekötött pontok csak annyiban érdekesek, ha azoknak is van szerkezete, azaz információtartalma2. (A számok például tiszta információk, és a matematikai összefüggések is.) A média-függetlenség tehát nem…
Háttérfüggetlenség és a tér végtelen időként való értelmezése Az alcím arra utal, hogy a háttérfüggetlenséget abból a szempontból szeretném végiggondolni, hogy a tér végtelen időként értelmezhető. Változtat-e a tér, mint végtelen idő gondolata a háttérfüggetlenség elvén, illetve annak jelentőségén? Mit értünk háttérfüggetlenségen a fizikában? Sokak által idézett definíció a következő: „a háttérfüggetlenség az elmélet fizika által definiált alapfeltevés, mely megköveteli, hogy egy adott elméletet leíró egyenletek a téridő aktuális alakjától és a téridőben definiált mezőktől függetlenek legyenek.”1 Ez lényegében Einsteinnek azt a törekvését fejezi ki, hogy a fizika törvényeinek tartalma független legyen attól, hogy azt az Univerzum mely környezetében, milyen koordinátarendszerben határoztuk meg. A speciális relativitáselmélet az inerciarendszerektől – azaz egymáshoz képest egyenesvonalú egyenletes mozgást végző rendszerektől – való függetlenség…
Korábbi írásomban – „Az idő, a tér és a végtelen” – megíratlanul maradt néhány szakasz, ezeket most pótoltam, és több javítást is végeztem a cikken. Természetesen még most is befejezetlen az anyag, hiszen ahogy haladok előre, egyre több új kérdés merül fel. A fent említett hiánypótlásból ízelítőül kiemeltem a cikk leghosszabb bővítését. Mélyebb elemzés helyett hivatkozom Taylor-Weeler Téridő-fizika1 című könyvére, melyben nagyszerűen levezetik a szerzők, és a geometriáját is jól szemléltetik a Lorentz transzformációnak, mely sokkal szemléletesebb alakba hozható hiperbolikus függvények használatával. Így a koordinátákra a következő összefüggést kapjuk, ha a teret leszűkítem egyetlen dimenzióra, melyet z-vel2 jelölök: z’ = z cosh Θ – ct sinh Θ ct’ = –z sinh Θ + ct cosh Θ Ahol Θ tangenshiperbolikus függvénye…
Nem a csillagok, galaxisok tömege körüli téridő-göbületről, azaz a lokális téridőről szeretnék néhány gondolatot felvetni, hanem az univerzum globális tulajdonságairól. Tinédzserkoromban –, amikor először olvastam Einstein relativitáselméletéről és a Hubble effektusról, – kialakult bennem egy kép az Univerzumról. Ez a modell elég egyszerű volt, ugyanakkor több fizikai és kozmológiai tapasztalatot szemléltetett. Úgy képzeltem el a háromdimenziós teret, mint egy négydimenziós hipertérben egy háromdimenziós hullámfelületet, amely fénysebességgel halad a rá merőleges – időként érzékelt – dimenzióban. Hasonló ez az elképzelés ahhoz, amikor a Hubble effektust egy felfújt léggömbbel érzékeltetik, ahol a felfújódás közben minden pont távolodik minden más ponttól. Nos, az én elképzelésemben is a léggömb felülete a háromdimenziós térnek a megfelelője volt, és ez a felület – a „léggömb” –…
1. Gettier probléma – hit és tudás Korábbi írásomban Luciano Floridi könyvével1 kapcsolatban szerettem volna a Gettier problémára is kitérni, de a véleményem nem csak a Gettier gondolatkísérletet érinti, hanem általában az ismeretelméletekben megfogalmazott hitből eredeztetett tudás definíciókat is, ezért későbbre halasztottam a téma körvonalazását. Az ismeretelmélet egyik felfogása a tudást igazolt igaz hitnek tekinti, tehát a hitből eredezteti a tudást. Szerintem bonyolultabb a kapcsolat a hit és a tudás között: a tudás összegzéséből – következtetéseiből – hitrendszer épül fel, és e hitek, következtetések nyomán szerzett újabb tapasztalatokból újabb tudás keletkezik. Egy előző írásomban megfogalmaztam azt, hogyan vélekedem én a hitről és a tudásról2 Ebből az anyagból körvonalazódik, hogy szerintem valószínűségekkel kell leírni mind a tudást, mind a hitet. Egy…
1. Olcsó energia Olvasom egyre azokat az írásokat, melyek az olcsó – nemegyszer ingyenes energia – utáni vágyról, tervekről szólnak hol tudományos, hol bulvár szinten. Igen nagy fantáziával megáldott emberek gondolták/gondolják végig a lehetőségeket, melyekkel alacsony áron lehetne kielégíteni az emberek, a cégek energiaéhségét. Arról is töprengenek sokan, mi mindent oldana meg az olcsó energia. Egyetlen dologról azonban nem szólnak ezek az fejtegetések, mégpedig arról, milyen károkat okozna a közel ingyenes energia. Márpedig igen nagy veszélyt, akár a civilizációnk pusztulását hozhatná el, hiszen együtt járna vele a gyárak, üzemek, közlekedési eszközök számának, kapacitásának növekedése, és még ki tudja mennyi energiát fogyasztó, ugyanakkor – az energia-megmaradás törvénye alapján – energiát kibocsátó berendezés számszerű gyarapodása. Egyszóval a globális felmelegedés igen nagy sebességre…
Fodor Ákos, Élet és Irodalom, 2013. június 7. Fodor Ákos néhány verse hozzám is szól. 1. Első A MÁSIK A Végtelenre-táruló kapu? A cella rámcsapódnikész nyílászárója? Lengőajtó, két terem között? Nem tudom. Nem tudjuk. Szerintem sokan tudják. Nekem tetszik Martin Buber okfejtése az „Én és Te” című esszében. Buber szerint: „Az Én-Te alapszót csak egész lényével mondhatja az ember. Önmagam egész lénnyé koncentrálódása és összeolvadása soha nem történhet általam, és soha nem történhet nélkülem. A Te által leszek Én-né. S hogy Én-né leszek, mondom: Te.”1 Vagy idézhetem József Attilát, aki valami nagyon hasonlót gondol, mint Buber: „Hiába fürösztöd önmagadban, Csak másban moshatod meg arcodat.”2 2. Második Xénia hommage à Goethe A Van csakis Most Van. „Múlt”? „Jövő”?…
1. A jó, a rossz és a művészi ábrázolások Ha a művészi ábrázolás hűen tükrözi a valóságot, akkor megmutatja a jót és a rosszat egyaránt. A rossz bemutatásával ismétli, azaz terjeszti azt. Ezért igaz Shakespeare gondolata: „…olyan ám a dal varázsa: a rossz javul, a jó romlik szavára.”1 2. Gondolatok egy új törvény kapcsán: az állami és önkormányzati szervek információbiztonságáról - 2013. évi L. törvény A törvény első mondatában a „nemzet” szó háromszor szerepel. Tervezem, hogy a későbbiekben részletesebben is összefoglaljam gondolataimat a „nemzet” fogalmának sokszínű, és ellentmondásos használatáról. Ortega y Gasset nagyon jól látta, hogy a városállamoktól a nemzet-államokon át ívelő folyamat részeként korunkban egy, a nemzet-államokat meghaladó struktúra kialakulásának feszültségekkel és ellentmondásokkal teli kezdeteit szenvedjük el. Amint a…
A címben szereplő három fogalmat gyakran azonosnak gondolják, és a nem-verbális kommunikáció kategóriájába sorolják. Véleményem szerint ez nem korrekt megközelítés, mert a megérzés, de leginkább az intuíció során nem a kommunikáción, azaz információcserén, hanem az információfeldolgozás speciális módján van a hangsúly. Elsőként összefoglalom, mit is értünk általában a címben felsorolt fogalmakon, és ezek után vázolom saját vélekedéseimet. 1. A nem-verbális kommunikáció A nem-verbális kommunikáció alatt általában a testbeszédet értik, de a szó ennél sokkal általánosabb fogalmat takar, hiszen ebbe a kategóriába sorolhatók az élőlények1 mindenfajta kommunikációi is. Ha a fogalmat leszűkítjük az emberek közötti nem-verbális kommunikációra, akkor valóban a testbeszédhez jutunk. Megjegyzéseim a nem-verbális kommunikációhoz Az emberi kapcsolatokra leszűkített nem-verbális kommunikáció, vagy testbeszéd fontosságát akkor érezzük leginkább, ha például telefonon…
1. Az időről A dolgok nem „vannak”, hanem „történnek”. 2. Baktériumok kommunikációja, telepei A kutatási eredmények szerint a baktériumok másképp viselkednek egyedül, és másképp, ha sokan vannak. Elég régen hallottam erről, de az információelmélettel foglalkozva gyakran eszembe jut. Ígéretesnek találják ezt a viselkedés-kutatók, mert így könnyebb lesz felvenni a harcot a betegséget okozó bacilusok ellen. Kiderült róluk, hogy csak „csapatban” támadnak – mint a banda-harcosok – és ha egyedül vannak, teljesen ártalmatlanok. Ehhez megfelelő bonyolultságú kommunikációt és cselekvés-összehangoltságot kell feltételezni a baktériumok között. Nagyon érdekes, hogy már az egysejtűek szintjén milyen komoly szerepe van a kommunikációnak. Allítólag ez a viselkedés a sejtek szövetbe szerveződése előképének tekinthető. Vajon minek az előképe az emberek csoportokba, illetve társadalmakba szerveződése? 3. Interferencia Penrose1 egyik nagyszerű…
Még...
Vers, ami a honlapom mottója lesz A SZÁMOKRÓL Tanultátok-e a számokat? Bizony számok az emberek is, Mintha sok 1-es volna az irkában. Hanem ezek maguk számolódnak És csudálkozik módfölött az irka, Hogy mindegyik csak magára gondol, Különb akar lenni a többinél S oktalanul külön hatványozódik, Pedig csinálhatja a végtelenségig, Az 1 ilyformán mindig 1 marad És nem szoroz az 1 és nem is oszt. Vegyetek erőt magatokon És legelőször is A legegyszerűbb dologhoz lássatok - Adódjatok össze, Hogy roppant módon felnövekedvén, Az Istent is, aki végtelenség, Valahogyan megközelítsétek. (József Attila, 1924 első fele) Dávid Gyula fizikus, amikor az egyik előadásához illeszkedően a költőt idézte, megjegyezte, hogy József Attila mindent megírt. Megerősíti ezt a fenti verse is, ami rólam és rólunk…
péntek, 08 február 2013 18:29
Vlatko Vedral, Decoding Reality – the universe as quantum information
Írta: Mlakár Katalin
Könyvismertetés1 Bevezetőként idézek a könyv prológusából: „Ezen az értekezésen belül a legizgalmasabb és legalapvetőbb kérdés az, hogy miért létezik valóság egyáltalán, és honnan ered? Más szóval mielőtt arról beszélnénk, hogy a dolgok miért állnak kapcsolatban, elsőként meg kell kérdeznünk önmagunktól, miért léteznek a dolgok. Ebben a könyvben amellett érvelek, hogy az „információ” fogalma mindkét kérdésre választ nyújt. Érdekes módon ez az információt messze alapvetőbb mennyisséggé teszi az Univerzumban, mint az anyag vagy az energia, melyek önmagukban nem nagy vívmányok. Ha a valóságot „információ egységekben” kifejezve tekintjük, akkor lenyűgöző, hogy mind a valóság léte, mind belső kapcsolódása teljesen világossá válik. Mindegy, hogy az olvasó beavatatlan, vagy tudományos kutató, ez mindannyiunk számára rendkívüli következményekkel jár. Az a három szó, amit 1994 őszén…
Gondolatok a politikáról Halász László „A hallgatás destruktivitása”című ÉS-beli cikkére reagálva „Élj érdekes időkben!”(Ősi kínai átok1) „Úgy szép az élet, ha zajlik” (Magyar közmondás) Érdekes lenne végiggondolni a mottóban szereplő mondások hátterét, okait, motivációit. Mindkettő valamilyen módon összefügg azzal, amiről írni szeretnék. Az biztos, hogy érdekes időket élünk, és kétségkívül jobb, ha a nehéz idők bonyolultságát szépnek gondoljuk. 2011 februárjában Rob Riemen2 egyik könyvének bemutatóján vettem részt. Igen kellemetlenül éreztem magam a csekély számú résztvevővel együtt, mivel az íróvendég a könyve helyett ránk – a hallgatóságára, és általában a magyarokra – terelte a szót, és kitartóan arról faggatózott, hogy miért vagyunk olyan passzívak, holott a magyar politikai vezetés felforgatja és rossz irányba tereli az életünket. Az elmúlt két évben sokan,…