2015

2015 (4)

2015. július 13., hétfő 16:39

Az idő újjászületéséről harmadszor

Írta:
Befejezve a röpke gondolatokat Lee Smolin könyvével kapcsolatban 1. Smolin és az információ Smolin kritikával él azokkal szemben, akik szerint „a kvantummechanika nem «magáról» a fizikai világról szól, hanem a fizikai világra vonatkozó információinkról”1. Nem értek egyet az íróval. Én még messzebbre is megyek a véleményemmel, mert szerintem nem csak a kvantummechanika, de valamennyi tudásunk csak közvetetten szól a valóságról, közvetlenül a valóságnak bennünk kialakult képét érinti. Nem tudom, mi a probléma ezzel a gondolattal? Tudást úgy szerzünk, hogy egyrészt odafigyelünk arra, amint a világ kinyilvánítja önmagát, azaz kérés nélkül folyamatosan információt szór szét önmagáról. Ezeknek az információknak egy másolata jön létre bennünk. Másrészt kérdezzük, mérjük, teszteljük a világunkat és ezek a kikényszerített információk szintén beépülnek a világról alkotott képünkbe.…
Utoljára frissítve: 2015. július 15., szerda 21:38
2015. május 18., hétfő 17:35

Az idő újjászületéséről ismét

Írta:
További röpke gondolatok Lee Smolin könyvét olvasva 1. Az univerzum és az idő „Néhány kollégám azt javasolja, hogy az idő legyen része az univerzum közelítő leírásának – egy olyan leírásnak, amely hasznos nagy léptékek esetén, de eltűnik, ha túl közelről nézzük. A hő hasonló ehhez: a makroszkopikus testeknek van hője, de az egyedi részecskéknek nincs, mivel egy test hője az alkotó atomok átlagos energiája.”1 Ez a gondolat érdekes, de vitatkozom vele. Mire is gondolhatunk itt? Az univerzum leírására alkalmas idő nem megfordítható, határozott iránnyal rendelkezik, ezzel szemben a kicsiny léptékben megfigyelt rendszerek leírásánál használt idő megfordítható. A hőtani hasonlat annyiban jogos, hogy a makroszkopikus testek hőtanában – az entrópia fogalmával leírt –változásoknak határozott irányuk van, míg az alkotó atomok változásának…
2015. május 17., vasárnap 19:11

Infó-tér

Írta:
Ismét és nem utoljára az információról „Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős. De mégse koszorú. Csak a madzag tenné? Nem a madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmadrangú valami. Hát akkor mi? Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.” (Örkény István, Az élet értelme) Nem először írok arról, hogy a teret és az időt a jelenségek rendezési elvének tekintem. Úgy gondolom, hogy a tér egy információs mező a megfigyelő számára.1 Nem csak a kvantumfizika, de a relativitáselmélet is egyfajta „információelmélet”, azaz nem a jelenségeket,…
Utoljára frissítve: 2015. május 17., vasárnap 19:17
2015. április 14., kedd 14:39

Az idő újjászületése

Írta:
Röpke gondolatok Lee Smolin könyvét olvasva „Hogy a lényegre térjek: ma már nem hiszem azt, hogy az idő nem valóságos. Valójában épp az ellentétes nézőpontot képviselem: nemcsak hogy valóságos az idő, de semmi más, amit tudunk vagy tapasztalunk, nem visz közelebb a természet lényegéhez, mint az idő valóságossága.” (Lee Smolin) 1. A matematikai objektumok – alkotás vs. felfedezés Az ideák világának valóságosságáról szóló vitában Smolin úgy foglal állást, hogy „A matematikai objektumok tisztán gondolati képződmények. Nem felfedezzük a parabolákat a világban, hanem kitaláljuk őket.” Nem osztom a véleményét1, hiszen a fenti állítás általánosítva azt jelenti, hogy az információt mi alkotjuk, és nem kiolvassuk a környezetünkből. Természetesen sok információhoz a meglévő információink variálásával, új információ kitalálásával jutunk, de az információszerzés alapja a…