Ma meghalt legkedvesebb költőm, Lator László. Első verseskötete féltve őrzött könyveim közé tartozik. Egyik versének részletével búcsúztatom:

„Félek mégis, hogy bírom el
az eget jégtüzeivel.
Emberi szóval szólj, talán
kihull szívemből a halál.”
/Lator László, Tél/

Hová jutottak a filozófusok Platón óta, aki a matematikát annyira fontosnak tartotta, hogy a hagyomány szerint az Akadémiája bejáratán a következő felirat szerepelt: „Ne lépjen ide be senki, aki nem ismeri a geometriát!”.

A teljes szöveg PDF-ben itt található.

Kritikus gondolatok egy előadást¹ hallgatva

Nehogy azt higgyük, hogy hallunk valami újat, eredetit a gonoszról a címben szereplő előadásban. Csak ismételni tudom most is, amit a filozófia bölcsészi megközelítéséről már többször megfogalmaztam, hogy általában nem a mai tudásunkra alapozott új, megtudni érdemes gondolatokat fogalmaznak meg valamely fogalomról – itt a gonoszról – hanem régi nagy filozófusokat és vallási tanításokat idéznek, értelmeznek.

A teljes cikk PDF-ben itt található.

________________________

¹ https://www.youtube.com/watch?v=nquX7Eo_piE

Az antigravitáció lehetőségéről

„A fény sebességét utól nem éred.
De azt, ami ennél is sebesebb:
a gondolatot eléri eszed,
amivel ezt is, még ezt is feléred."
(Somlyó György, Einstein)

Bizonyos okokból az anyag és antianyag között antigravitációt feltételezek, ezért időről időre utánanézek, hogy létezik-e olyan teszt, ami ezt megerősítené, vagy cáfolná. Korábban rákérdeztem erre a Chrome böngészőbe illesztett ChatGPT-től, de nem kaptam értékelhető választ, mert csak azt szajkózta, hogy jelenlegi tudásunk szerint az anyag és antianyag tulajdonságai mindenben megegyeznek a töltésüket leszámítva, de konkrét tesztekről nem adott információt. Most újra kutakodtam és megkérdeztem a Binget az antianyag gravitációs viselkedéséről. Nagyon jó választ adott, ami alatt azt értem, hogy a forrását is megnevezte, így ellenőrizni tudtam a konklúzióit. No, ezzel a konklúzióval viszont baj volt, ugyanis az eredeti forrás nem erősítette meg a Bingbeli mesterséges intelligencia (MI) végkövetkeztetését, azt, hogy nincs antigravitáció. Az MI által szolgáltatott hivatkozás alapja egy Nature¹-beli cikk, amelyet a SYFY-csatorna népszerűsített² 2022 elején, ennek összegzése magyarul is megtalálható az iPon³ weboldalán. A cikkek témája az anyag és az antianyag összehasonlítása, amely a fizika egyik lényegi kérdése jelenleg, mert nincs elméleti magyarázat a "barion-aszimmetriára", magyarul az anyag túlsúlyára az univerzumban.

___________________________

¹Lásd: A 16-parts-per-trillion measurement of the antiproton-to-proton charge–mass ratio | Nature

²Lásd: Bad Astronomy | Matter and antimatter are affected by gravity the same amount | SYFY WIRE

³Lásd: Az antianyag ugyanúgy esik, mint az anyag - iPon - hardver és szoftver hírek, tesztek, webshop, fórum

A teljes cikk PDF-ben itt található, egy megjegyzéssel bővítve 2023. május 31-én.

Gondolatok egy podcastot hallgatva

Este kezdtem el hallgatni a „Mindenségit!” podcast beszélgetését Stump-Bíró Balázzsal. Hát, nem egy elalvást segítő beszélgetés volt az emberi világ végéről. A ma reggeli teszek-veszek közben fejeztem be a podcast meghallgatását. Sokat emlegette SBB a techno-optimistákat. Szerintem mind a techno-optimistákból, mind az SBB-féle kasszandrákból hiányzik az a tudás, ami az információt épp úgy energiának tekinti, mint a klasszikus energiákat, hiányzik az a bölcsesség, ami egy magyar közmondásban is feltűnik; hogy „többet ésszel, mint erővel”.

A teljes anyag itt található.

Egy karnyújtásnyira az egységes valószínűségszámítástól

„A természetben minden rejtélyt a számok oldanak meg.”
(Beke Manó)

Tartalom
1. A kolmogorovi klasszikus valószínűségszámítás
- A kolmogorovi matematika ma
- A kolmogorovi matematika „jövője”
2. Komplex valószínűség, azaz a QM valószínűségszámítása
3. Hiperbolikus valószínűség, egy új matematika
4. Összegzés és következtetések
Appendix A - A valószínűségszámítás kolmogorovi axiómái
Appendix B - A kolmogorovi valószínűségek és a halmazelmélet
Appendix C - A kételemű számok elemi tulajdonságai

A teljes anyag PDF-ben itt található.

Találkozásom az Open AI mesterséges intelligenciájával

„Az intelligencia valódi jele nem a tudás, hanem a képzelet.” (Albert Einstein)

Amint megjelentek az első hírek arról, hogy a ChatGPT bővítményként illeszthető a Google Chrome böngészőbe, éltem a lehetőséggel, de az első próbálkozások gyenge eredményt hoztak. A legegyszerűbb kérdésre is értelmezési problémái voltak a chatrobotnak, ezért abbahagytam a próbálkozást. A napokban több pozitív véleményt olvastam a ChatGPT-ről – negatívakat is, de ez természetes – így újabb próbát tettem, és nagyon elégedett vagyok a teszteléssel. Sok jó választ kaptam és egy érdekes hibás reagálásra is akadtam.

A teljes anyag PDF-ben itt található.

Naplórészlet, 2023. február 26.

Olvasom Guido Toneli „Genezis” című könyvét, és háborgok. Újból és újból szembesülök azzal, hogy a részecskefizika interpretációit alig értem. Például, miért beszélünk a vákuumból ki-be mászkáló részecskékről, amelyek nem mások, mint Einstein E=mc² felfedezésének „működése”, azaz hatalmas energiák tömeggé alakulhatnak, majd „szétpárolódhatnak” energiává? Miért kell ebbe a vákuumot belekeverni?

… A teljes anyag PDF-ben itt található.

E háborgások ellenére érdemes elolvasni Tonelli könyvét, mert jó összefoglalása annak, hogy a fizikusok általában mit tudnak és mit hisznek jelenleg az univerzumunk keletkezéséről.

Kritikus gondolatok

„Alain Aspect, John Clauser és Anton Zeilinger úttörő kísérleteket végeztek összefonódott kvantumállapotokkal, amelyekben két részecske akkor is egyetlen egységként viselkedik, ha egymástól elválasztva vannak. Eredményeik megnyitották az utat a kvantuminformáción alapuló új technológia előtt.”
(Svéd Királyi Tudományos Akadémia)

Kezdetben nem akartam kommentálni az idei fizikai Nobel-díj indoklásait, mert annyiszor és olyan sokszor írtam már az összefonódásról, a Bell-egyenlőtlenségekről, a kvantumfizika nemteljességének kérdéséről, hogy fölöslegesnek gondoltam elismételni a meglátásaimat. Ámde, ha már a Nobel-díj-indokoknál is olyan értelmezésekről van szó, amelyekkel nem értek egyet, akkor nem felesleges, hanem nagyon is szükséges akár ezredszer is elismételni a kvantummechanika (QM) másfajta interpretációit. A kritikáim nem a QM tényeire, a most díjazottak nagyszerű munkáira vonatkoznak, hanem azok magyarázatára.

A cikk teljes szövegét lásd itt PDF-ben.

Naplórészlet, 2022. november 7.

Egy-két napja tudományfilozófiát olvasok elalvás előtt. Nagyon érdekes Kampis stílusa, ha nem is könnyen olvasható, de legalább tartalmas és szórakoztató. Az idézetei azonban éppoly megbízhatatlanok, mint Esterházy Péteré, az utóbbi ugyan nem jelöli idézetnek azt, ami pontatlan emlékezés, Kampis viszont idéz, de időnként rosszul, vagy a forrás kétes. Például a 23. oldalon az i. lábjegyzet: „Állítsátok meg a Föld forgását, le akarok szállni! – neves könyvcím”, helyesen „Állítsátok meg a világot! Ki akarok szállni”. És nemcsak könyvcím az idézett szöveg, de elsősorban egy ismert grafitti („Stop the World! I want to get off”).

Megjegyzés
Csipkelődő kritikám büntetése, hogy miközben ezt írom, meglöktem a kávéscsészémet és megszenteltem a Kampis-könyvet kávéval.

Az nem zavar, hogy rendszeres forrásmegjelölése a Wikipédia, hiszen így legalább megbecsülhető a forrás megbízhatósága, bár a Wikipédiában általában meg vannak jelölve a „valódi források”, így érdemesebb annak utánanézni. Egyszóval nem gond, ha valaki használja a Wikipédiát – nekem is elsődleges forrásom – a gond csak az, ha valaki megelégszik az ott közöltekkel. No, de félre a kritikus hanggal, hiszen tulajdonképpen nagyon élvezem az író stílusát, végre egy üde, új hang, ráadásul egy olyan témában, a tudományfilozófiában, amelyben alig találunk valamit magyarul. Még egy utolsó megjegyzés; tekintettel arra, hogy még a könyv elején járok, így csak az első benyomásaimról írhattam, igazi tartalmi észrevételeim még nincsenek.