2016. július 03., vasárnap 10:40

Kvantummacskák és más kvantumhuncutságok IV. rész

Írta:
Értékelés:
(0 szavazat)

bell int_1

Bell egyenlőtlenségek

Tartalom

1. Bevezető gondolatok
2. A kvantumjelenségek és az információ
3. A kvantumjelenségek és a mérés
3.1. A kételemű számok, mint speciális végtelen-modellek
3.2. A kételemű számok, mint téridő-modellek
3.3. A valószínűségek összegzési szabályai
3.3.1. Valószínűségek összegzése a jelenlegi kvantumleírásokban – komplex interferencia
3.3.2. Valószínűségek klasszikus összegzése – parabolikus interferencia
3.3.3. Hiperbolikus valószínűségek összegzése – hiperbolikus interferencia
3.4. A kételemű számok Descartes koordinátái és polárkoordinátái
4. Mérés és információ – sejtések megfogalmazása a QM nem-teljességével kapcsolatban
5. A Bell egyenlőtlenségek

1. Bevezető gondolatok

bell p1050530_k

A cikksorozatom végére hagytam a számomra legizgalmasabb és legérdekesebb részt a bizarrnak tartott kvantum-jelenségekre vonatkozóan. A Bell egyenlőtlenségek tárgyalásához szükséges volt azoknak a témáknak az áttekintése, melyekről az előző kis írásaim szóltak, és még ebben a cikkben is hosszú gondolatsor előzi meg a Bell egyenlőtlenségek tárgyalását. Ezek a témák azonban feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy megfelelően tudjuk értelmezni a Bell egyenlőtlenségeket.

Idézem Geszti Tamás Kvantummechanika című könyvének egy összefoglalóját az EPR gondolatkísérletről, mivel ennek segítségével érzékeltetni tudom, hogy én mit is gondolok:

„Tekintsük át bevezetésül kicsit részletesebben az EPR-cikkben megfogalmazott követelményeket, a spinek nyelvén elmondva:
1. tökéletes antikorreláció;
2. lokalitás: a szétrepülés után van két rendszerünk kölcsönhatás nélkül (kvantummechanika: nincs!); a második rendszer állapotát nem befolyásolhatja, hogy az elsőn mit mérünk (kvantummechanika: nincs első és második!);
3. valóság: "a második spinvetület" értékét az első mérése után a rendszer megzavarása nélkül biztosan tudjuk, ez tehát egy "eleme a fizikai valóságnak", ami a kvantummechanikában nincs benne;
4. teljesség: a kvantummechanika nem teljes, mert a fizikai valóság egy elemét nem tartalmazza.
A ma legelterjedtebb álláspont szerint ebben a kritikus feltevés a lokalitás: a kvantummechanika teljes, de csak a kétrészecske-állapotok valóságosak, amelyek (itt) egy részecske spinvetületét mérve meghatározhatók, a második mérés ezt csak ellenőrizheti.

 

A teljes szöveg PDF fájlban itt található, 2016. július 4-én javított verzió.

Megjelent: 487 alkalommal Utoljára frissítve: 2016. július 30., szombat 21:55
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned