2013. június 15., szombat 17:44

Gondolatok erről-arról III.

1. Olcsó energia

Olvasom egyre azokat az írásokat, melyek az olcsó – nemegyszer ingyenes energia – utáni vágyról, tervekről szólnak hol tudományos, hol bulvár szinten. Igen nagy fantáziával megáldott emberek gondolták/gondolják végig a lehetőségeket, melyekkel alacsony áron lehetne kielégíteni az emberek, a cégek energiaéhségét. Arról is töprengenek sokan, mi mindent oldana meg az olcsó energia. Egyetlen dologról azonban nem szólnak ezek az fejtegetések, mégpedig arról, milyen károkat okozna a közel ingyenes energia. Márpedig igen nagy veszélyt, akár a civilizációnk pusztulását hozhatná el, hiszen együtt járna vele a gyárak, üzemek, közlekedési eszközök számának, kapacitásának növekedése, és még ki tudja mennyi energiát fogyasztó, ugyanakkor – az energia-megmaradás törvénye alapján – energiát kibocsátó berendezés számszerű gyarapodása. Egyszóval a globális felmelegedés igen nagy sebességre váltana, szerintem néhány év alatt visszafordíthatatlanul és elviselhetetlenül felfűtenénk a Földet.

Két konklúziója van a fentieknek:

- Amíg nincs megoldás arra, miként vezethető el a jelenleginél gyorsabban és hatékonyabban a hő a Földről a világűrbe, addig nem érdemes olcsó energiáról álmodni.
- Erre vonatkozóan is alkalmazható a magyar közmondás: többet ésszel, mint erővel. Energiaéhségünk helyett inkább információéhségünket igyekezzük kielégíteni. Az ész, a tudás meg fogja találni az utat az energiahasznosítás javítására, arra, hogy minél kevesebb energiával érjük el ugyanazt a célt. Ehhez pedig nem ingyenes energiára, hanem ingyenes információra és tudásvágyra van szükség.

2. Az információ filozófiája, Luciano Floridi – The Philosophy of Information

Nem olvastam a fent megnevezett könyvet, amelyet a Prospero Internetes Könyváruház hírlevelében ajánlottak számomra. Tépelődtem, hogy megrendeljem-e, végül úgy döntöttem, hogy nem fogom elolvasni, bármennyire is kedvenc témáim egyikét fejti ki állítólag nagyon világosan és részletesen. Egyrészt tartalomjegyzék riasztott el:

What is the Philosophy of Information?
Open Problems in the Philosophy of Information
The Method of Levels of Abstraction
Semantic Information and the Veridicality Thesis
Outline of a Theory of Strongly Semantic Information
The Symbol Grounding Problem
Action-Based Semantics
Semantic Information and the Correctness Theory of Truth
The Logical Unsolvability of the Gettier Problem
The Logic of Being Informed
Understanding Epistemic Relevance
Semantic Information and the Network Theory of Account
Consciousness, Agents and the Knowledge Game
Against Digital Ontology
A Defence of Informational Structural Realism

2013. június 15., szombat 17:37

Versek, melyek megszólítottak

Fodor Ákos, Élet és Irodalom, 2013. június 7.

Fodor Ákos néhány verse hozzám is szól.

1. Első

A MÁSIK
A Végtelenre-táruló kapu?
A cella rámcsapódnikész nyílászárója?
Lengőajtó, két terem között?
Nem tudom.
Nem tudjuk.

Szerintem sokan tudják. Nekem tetszik Martin Buber okfejtése az „Én és Te” című esszében. Buber szerint:

„Az Én-Te alapszót csak egész lényével mondhatja az ember. Önmagam egész lénnyé koncentrálódása és összeolvadása soha nem történhet általam, és soha nem történhet nélkülem. A Te által leszek Én-né. S hogy Én-né leszek, mondom: Te.”1

Vagy idézhetem József Attilát, aki valami nagyon hasonlót gondol, mint Buber:

„Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.”
2

2. Második

Xénia        hommage à Goethe
A Van csakis Most Van.
„Múlt”? „Jövő”? halandzsa.
Szíved már/még dobban.
HIC RHODOS – HIC SALTA

Ehhez régi gondolataimat idézem föl a múlt és a jövő potenciális, valamint a jelen aktuális létéről. Így a múlt és a jövő valóban nem bír aktuális léttel. Igen ám, csakhogy minden külső hatás, ami bennünket ér egy adott téridő távolságról érkezik, tehát a múltból is egyben. A jövőről alkotott képünk is hat ránk, mondhatjuk hát, hogy sem a múlt, sem a jövő nem lehet csak „halandzsa”, hanem itt és most jelentéssel és hatással bíró „létező”.

2013. június 09., vasárnap 08:38

Képek a Kossuth tér átalakításáról

Az áradó Dunát megtekintve eljutottam a Kossuth térre is, és itt is készítettem képeket.Arviz 1__009_lArviz 1__012_lArviz 1__015_l

2013. június 09., vasárnap 08:30

Óriáskerék az Erzsébet téren

Állítólag több mint 2000 Ft-ért lehet felszállni rá. Én nemhogy ennyit nem fizetnék érte, de igen sok pénzébe kerülne annak, aki rá akarna venni, hogy tegyek egy kört vele.

Arviz 1__098_l 

2013. június 09., vasárnap 08:24

Képek az áradó Dunáról, 2013.06.08.

Fényképek, melyek kimaradtak a címoldalra került válogatásból.

2013. június 08., szombat 21:34

Az áradó Duna Budapesten, 2013.06.08.

Túl az eddig mért 860 centiméteres maximumon

Arviz 1__004_mini

 

Mindig is szerettem nézni a hömpölygő folyót, amint lassú méltósággal folyik végig a város két partja között. A mai látványa azonban félelmet keltett bennem. Mostanra a hatalmasra duzzadt víz szinte csordultig kitöltötte a medrét és nagy sebességgel zúdul dél felé. Készítettem néhány felvételt a pesti oldalról. A képek szépsége elrejti a folyóban rejlő gigantikus természeti erő látványának ijesztő jellegét.

 

Arviz 1__034_mini

 Képek a pesti oldalról.

2013. május 15., szerda 16:15

Gondolatok erről-arról II.

1. A jó, a rossz és a művészi ábrázolások

Ha a művészi ábrázolás hűen tükrözi a valóságot, akkor megmutatja a jót és a rosszat egyaránt. A rossz bemutatásával ismétli, azaz terjeszti azt. Ezért igaz Shakespeare gondolata:
„…olyan ám a dal varázsa: a rossz javul, a jó romlik szavára.”1

2. Gondolatok egy új törvény kapcsán: az állami és önkormányzati szervek információbiztonságáról - 2013. évi L. törvény

A törvény első mondatában a „nemzet” szó háromszor szerepel. Tervezem, hogy a későbbiekben részletesebben is összefoglaljam gondolataimat a „nemzet” fogalmának sokszínű, és ellentmondásos használatáról. Ortega y Gasset nagyon jól látta, hogy a városállamoktól a nemzet-államokon át ívelő folyamat részeként korunkban egy, a nemzet-államokat meghaladó struktúra kialakulásának feszültségekkel és ellentmondásokkal teli kezdeteit szenvedjük el. Amint a római birodalom nem tudott a városállami szerveződésről átállni egy birodalmi méretű nemzet-állami szerveződésre, és ezért szétesett az újfajta szerveződésre már képes államokra, ehhez hasonlóan jelen korunkban a meghaladott nemzeti struktúrához ragaszkodó államvezetés pusztulásba sodorhatja saját államát. Én a folyamatot a bonyolultság- és az információelmélet szemszögéből szeretném megvilágítani majd egy későbbi írásomban.

Visszatérve a címsorban említett törvényre, nem sok jót tudok elmondani róla. A rohammunkában összecsapott jelenlegi törvényeinkkel szemben ezt a törvényt valószínűleg nagyobb munkával készítették elő, de ahogy a régi mondás szól, vajúdtak a hegyek, és egeret szültek. Ennek a törvénynek az a legnagyobb hibája, hogy gyakorlatilag megengedi, hogy a biztonság tekintetében mindenki azt csináljon, amit akar.2 De akkor mi szükség van erre a törvényre? A 10. § (4) pontja szerint az „előírt biztonsági szint teljesítése során a szervezetnek lehetősége van az előírt biztonsági szint fokozatos elérésére. Ennek keretében a magasabb biztonsági szint elérésére – minden egyes szintet érintően, a következő magasabb szintre lépéshez – két év áll rendelkezésére.” Ez az engedményezés az informatikát, és annak biztonsági kérdéseit tekintve nevetséges, hiszen az informatikában nem két év3 alatt, hanem hónapról hónapra jelennek meg újabb és újabb technikák és ezzel új kockázatok.

2013. április 23., kedd 19:08

A szellemi barbárság kora

ortega 004 k

„Ha valaki a velünk folytatott vitában nem akar az igazsághoz igazodni, ha nem vágyik az igazmondásra – szellemileg barbár.”
(José Ortega Y Gasset, A tömegek lázadása)

A kommunikációs eszközök, a médiák hatalmas fejlődésével, kiváltképpen az internet gyors térhódításával az információ terjedése szinte „időtlenné” vált a földi kultúránkban. Amint egy hír megszületik, amint egy tudományos felfedezés felkerül valamely médiára, attól a pillanattól kezdve hatalmas tömegek, az emberiség jelentős hányada számára elérhetővé is válik. Az internet-használat olcsó és alig szabályozott volta olyan egyenjogúságot teremtett az információ-szerzésben, amilyen mértékű jogegyenlőségre nem volt példa az emberiség történetében. Az információk gigantikus mennyisége és elérhetőségének egyenlő mértéke miatt egyedül az információfeldolgozás minőségén és gyorsaságán múlik az új információ megszerzése, amely versenybeli előnyhöz juttathat valakit. Az emberek információfeldolgozása egyrészt önnön tanultságukon múlik, másrészt külső technikai eszközökön, melyek használata ma már szintén magas szintű műveltséget igényel, így valójában ebben is a tudás és a tehetség a döntő.

E bevezető után felmerül a kérdés, hogy kerül a csizma az asztalra, azaz, miképp nevezhetem az információrobbanásnak ezt az időszakát a szellemi barbárság korának. Az ok igen egyszerű, ugyanis a műveletlen, és főleg az információtechnikában járatlan emberek és intézmények tömege – általánosságban azok, akiket José Ortega Y Gasset tömegembernek1 nevez – nem tudatlanságuk megszüntetésére törekszenek, hanem az anyagi világ módszereivel, azaz támadó és erő-technikát alkalmazva, mások információs nyereségét tulajdonítják el, vagy semmisítik meg. Így a következő módon igyekeznek előnyt szerezni, pontosabban versenytársaik előnyét megszüntetni:

2013. április 01., hétfő 18:18

Könyv előzetes 2

Sobczyk 2_k

 

Korábbi, hasonló című írásomban1 említett könyv2 előszavában idézte a szerző a könyv szellemi elődjét: David Hestenes & Garret Sobczyk, Clifford Algebra to Geometric Calculus – A Unified Language forMathematics and Physics3 . Ez a kötet viszonylag régen, 1984-ben jelent meg először, de én csak most figyeltem fel rá, és szereztem be az 1987-es újabb kiadását.

A két említett könyvet csak együtt érdemes értékelni, így később fogok írni róluk.

A most említett könyv tartalomjegyzéke a következő:

Table of Contents

Preface vii
Introduction xi
Symbols and Notation xv
Chapter1 / Geometric Algebra 1
1-1. Axioms, Definitions and Identities 3
1-2. Vector Spaces, Pseudoscalars and Projections 16
1-3. Frames and Matrices 27
1-4. Alternating Forms and Determinants 33
1-5. Geometric Algebras of PseudoEuclidean Spaces 41
Chapter2 / Differentiation 44
2-1. Differentiation by Vectors 44
2-2. Multivector Derivative, Differential and Adjoints 53
2-3. Factorization and Simplicial Derivatives 59
Chapter3 / Linearand MultilinearFunctions 63
3-1. Linear Transformations and Outermorphisms 66
3-2. Characteristic Multivectors and the Cayley-Hamilton Theorem 71
3-3. Eigenblades and Invariant Spaces 75
3-4. Synunetric and Skew-synunetric Transformations 78
3-5. Normal and Orthogonal Transformations 86
3-6. Canonical Forms for General Linear Transformations 94
3-7. Metric Tensors and Isornetries 96
3-8. Isometries and Spinors of PseudoEuclidean Spaces 102
3-9. Linear Multivector Functions 111
3-10. Tensors 130
Chapter4 / Calculus on Vector Manifolds 137
4-1. Vector Manifolds 139
4-2. Projection, Shape and Curl 147
4-3. Intrinsic Derivatives and Lie Brackets 155
4-4. Curl and Pseudoscalar162
4-5. Transformations of Vector Manifolds 165
4-6. Computation of Induced Transformations 173
4-7. Complex Numbers and Conformal Transformations 180
Chapter5 / Differential Geometry of Vector Manifolds 188
5·1. Curl and Curvature189
5-2. Hypersurfaces in Euclidean Space 196
5-3. Related Geometries 201
5-4. Parallelism and Projectively Related Geometries 203
5-5. Conformally Related Geometries 210
5-6. Induced Geometries 220
Chapter6 /The Method of Mobiles 225
6-1. Frames and Coordinates 225
6-2. Mobiles and Curvature 230
6-3. Curves and Comoving Frames 237
6-4. The Calculus of Differential Forms 240
Chapter7 / Directed Integration Theory 249
7-1. Directed Integrals 249
7-2. Derivatives from Integrals 252
7-3. The Fundamental Theorem of Calculus 256
7-4. Antiderivatives, Analytic Functions and Complex Variables 259
7-5. Changing Integration Variables 266
7-6. Inverse and Implicit Functions 269
7-7. Winding Numbers 272
7-8. The Gauss-Bonnet Theorem 276
Chapter8 / Lie Groups and Lie Algebra 283
8-1. General Theory 283
8-2. Computation 291
8-3. Classification 296
References 305
Index 309

__________________________________________________________________

Könyv előzetes

2 Garret Sobczyk, New Foundations in Mathematics – The Geometric Concept of Number

3http://www.amazon.com/Clifford-Algebra-Geometric-Calculus-Mathematics/dp/9027725616/ref=sr_1_1?s=books&ie=UTF8&qid=1364822847&sr=1-1&keywords=clifford+algebra+to+geometric+calculus

2013. március 14., csütörtök 11:10

Nem-verbális kommunikáció, megérzés, intuíció

intuicio1 k

A címben szereplő három fogalmat gyakran azonosnak gondolják, és a nem-verbális kommunikáció kategóriájába sorolják. Véleményem szerint ez nem korrekt megközelítés, mert a megérzés, de leginkább az intuíció során nem a kommunikáción, azaz információcserén, hanem az információfeldolgozás speciális módján van a hangsúly.

Elsőként összefoglalom, mit is értünk általában a címben felsorolt fogalmakon, és ezek után vázolom saját vélekedéseimet.

1. A nem-verbális kommunikáció

A nem-verbális kommunikáció alatt általában a testbeszédet értik, de a szó ennél sokkal általánosabb fogalmat takar, hiszen ebbe a kategóriába sorolhatók az élőlények1 mindenfajta kommunikációi is. Ha a fogalmat leszűkítjük az emberek közötti nem-verbális kommunikációra, akkor valóban a testbeszédhez jutunk.

Megjegyzéseim a nem-verbális kommunikációhoz

Az emberi kapcsolatokra leszűkített nem-verbális kommunikáció, vagy testbeszéd fontosságát akkor érezzük leginkább, ha például telefonon – tehát csak verbálisan és kizárólag az emberi hang által szerzett extra információk által – kommunikálunk. Ebben a szituációban fokozottabban érezzük a testbeszéd hiányát, ha nem az anyanyelvünkön cserélünk információt. Az ilyen típusú kommunikáció nehézségeit még azok is érzik, akiknek általában nehézségeik vannak a testbeszéd megértésével. A nem-verbális kommunikáció legfontosabb tulajdonságának azt tartom, hogy üzenetei általában nem tudatosak és igen nehezen kontrollálhatóak, ebből következően igazságtartalmuk megbízhatóbb. Így nagy előnyt jelenthet, ha valaki tudatosan figyel a nem-verbális jelekre. Ezeknek a szignáloknak vannak általánosítható részei, de tapasztalataim szerint nagyon eltérőek lehetnek az egyes embereknél, ezért jobb, ha elsősorban a saját megfigyeléseinkre támaszkodunk.