2016. szeptember 25., vasárnap 08:13

Tér és idő helyett téridő a valószínűsészámításban

Írta:
Értékelés:
(0 szavazat)

P1050632 kv

Kételemű számok, mint téridő-elemek a valószínűségszámításban

1. Bevezető gondolatok

Néhány hete olvastam egy cikket az ÉS-ben; „A politikában nem a valószínűségek döntenek”1 címmel. A cikk egy szociológussal készített interjú, és elsősorban az Európai Unió jelenlegi helyzetéről és jövőjéről szól. Nem ez a cikk adta írásom apropóját, de akár adhatta volna, ugyanis a cikk a fő mondandóján kívül azt is érzékelteti, hogy mennyire nem értik a valószínűségszámítás matematikáját még azok sem, akiknek munkaeszköze. Nem figyelnek oda azokra a forradalmi változásokra, melyek jelenleg a valószínűségszámítás módszertanát érintik.

A témával kapcsolatban alapvető problémának érzem, hogy nem vesszük elég komolyan a több mint száz éve tudottakat a téridőről, arról, hogy a tér és az idő nem önmagukban külön-külön létező entitások, csak együtt létezhetnek, az egyik változása magával vonja a másik változását. Sok tudományterület figyelmen kívül hagyja mindezt, közöttük a kiemelkedően fontos valószínűségszámítás is, és ennek eredményei illetve ellentmondásai áthatják a tudomány egészét. A tér és az idő egymástól függő változásának felismerése a speciális relativitáselmélettel kezdődött, de kevésbé tudott, hogy a kvantummechanikában – továbbiakban QM – a komplex számok használatának is az az oka, hogy a változások téridőben történnek, és nem az abszolút tér és az abszolút idő hátterén írhatóak le az események. Közel száz évnek kellett eltelnie, hogy megjelenjen a gondolat; a QM-beli valószínűségszámítás módszertana általánosan kötelező minden valószínűség­számításban, de nem úgy, ahogy kezdetben néhányan gondolták. Ennek az új felismerésnek az első lépcsője az volt, amikor néhány éve – elsősorban Andrei Khrennikov2 írásaiban – megjelent a hiperbolikus QM lehetősége. Ennek az elképzelésnek a tovább gondolásával tudtam levezetni, hogy a parabolikus QM alap-összefüggései a klasszikus valószínűségszámítás alapműveleteivel egyeznek meg.3

______________________________

1A politikában nem a valószínűségek döntenek – Bruszt László szociológussal Rádai Eszter készített interjút”, Élet és Irodalom, LX. évfolyam, 34. szám, 2016. augusztus 26.  7. oldal;
http://www.es.hu/radai_eszter;8222;a_politikaban_nem_a_valoszinusegek_dontenek8221;;2016-08-25.html

2 Lásd például Adrei Khrennikov, „Hyperbolic quantum mechanics” című írását; http://arxiv.org/abs/quant-ph/0101002

3 Lásd például Széljegyzetek Andrei Khrennikov hiperbolikus kvantummechanikájához című cikkemet.

 

A teljes anyag PDF fájlban itt található, 2016. október 5-én javított verzió.

 

Megjelent: 181 alkalommal Utoljára frissítve: 2017. január 14., szombat 22:00
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned