Aktuális versrészlet

Idézet az egyik kedvenc költőm verséből, mely az első kötetében jelent meg 1970-ben:

„Nagycsütörtök, nagypéntek,
arcomig érő bánat,
szabadságom tört virága
van-e húsvét utánad?”

Amióta okostelefonom van, kikerült a táskámból a kis tükör, hiszen jó erre a selfie-készítő is a mobilon. Az egy éve vásárolt Huawei Honor 8-on tüköralkalmazás is van, gondoltam feleslegesen, ám nem vettem számításba a fejlesztők humorérzékét. Egyszer a buszon ülve előkaptam a mobilt, és megkerestem a tüköralkalmazást. Váratlanul „repedések” jelentek meg a tükörlapon, és egy halk üvegtörés-hang is hallható volt. Az első ijedtség után rátapintva a kis képernyőre a sugár irányú „törésvonalak” azonnal eltűntek. Átnézve a mobilalkalmazások funkcióit, nyomát sem találtam a tükör e „képességének”. Találtam viszont más különleges hatást; a mikrofonba fújva „bepárásodik” a tükör, amit „törölgetni” is lehet.

Egyedek és sokaságok eseményei

Tartalom

1. Egyetlen kvantum és sokaságai a kétrés kísérletben
2. Egyetlen kvantum valamint kvantumsokaságok eseményei a valószínűségszámításban

Mellékletek

A cikk PDF fájlban itt található.

Egy internetről eltűnt digitalizált anyagról

Korábbi írásomban hivatkoztam már a címben feltüntetett anyag magyar nyelvű elérésére, melyet az MTA tett lehetővé a régi honlapján az Akadémiai-Filozófiai Szabadegyetem keretében. A napokban vettem észre, hogy a dokumentum már nem érhető el az MTA új weboldalán, és az internetarchívumban is csak a fordító, Szilárd Béla összefoglalója található meg.

A teljes cikk PDF fájlban itt érhető el.

Poincaré Tudomány és föltevés című könyvének digitalizált munkaanyaga - melyet az MTA új honlapja már nem tartalmaz - itt újra olvasható.

Bevezetés
Andrei Khrennikov kontextuális valószínűsége és a kétrés kísérlet

Korábbi írásaimban¹ többször hivatkoztam Andrei Khrennikov cikkeire, amelyekben a kvantumfizika valószínűségszámításon alapuló matematikáját taglalva eljut a hiperbolikus valószínűség gondolatához. Ez formailag a komplex számok hiperbolikus számokra való cseréjét jelenti a matematikai modellekben, így például a Hilbert tér formalizmusában.² Érdekesek a szerzőnek azok a cikkei, amelyekben a hiperbolikus valószínűségek használhatóságának lehetőségeit vizsgálja, de most azokra az írásaira szeretnék reflektálni, amelyekben arra keres választ, hogy miképp jelenik meg a komplex és a hiperbolikus számok használata a kvantummechanika valószínűségszámítást alkalmazó modelljeiben. Egyfajta kontextusfüggő szemléletben lel megoldásra, amely tulajdonképpen a klasszikus feltételes valószínűségnek felel meg.³ Már a kvantumfizika kialakulásakor nagy figyelmet kaptak a méréseknél a kísérleti körülmények, azaz a vizsgálatok kontextusai, például Niels Bohr komplementaritási elve is ennek jegyében született. A kontextus függőség azonban nem fogalmazódott meg korrekt matematikai modellben, Khrennikovot idézve:

„Az egyik probléma pusztán matematikai jellegű volt. A Kolmogorov 1933-ban axiomatizált rendszerén alapuló standard valószínűségi formalizmus fix kontextus formalizmus volt. Ez a hagyományos valószínűségi formalizmus nem biztosít szabályrendszert a különböző kontextusokra kiszámított valószínűségekre. Márpedig a kvantumelméletben a fizikai állapotok, kontextusok különböző összességeihez kapott statisztikai adatokkal kell dolgoznunk. Valójában a valószínűségek kontextusfüggését, mint a szuperpozíció elvének eredetét már Werner Heisenberg is felvetette; sajnos csak nagyon általános és meglehetősen filozófiai keretben.”⁴

______________________________

¹Lásd például a „Széljegyzetek Andrei Khrennikov hiperbolikus kvantummechanikájához” című cikket;
http://www.infinitemath.hu/egyeb/201-szeljegyzetek-andrei-khrennikov-hiperbolikus-kvantummechanikajahoz

² Lásd például Andrei Khrennikov „Hyperbolic quantum mechanics” című írását;
https://arxiv.org/pdf/quant-ph/0101002.pdf

³ Példaként Andrei Khrennikov néhány cikke;
„‘Quantum probabilities’ as context depending probabilities”; https://arxiv.org/pdf/quant-ph/0106073.pdf ,
„Contextual viewpoint to quantum stochastics”; https://arxiv.org/pdf/hep-th/0112076.pdf ,
„Local Realism, Contextualism and Loopholes in Bell`s Experiments”; https://arxiv.org/pdf/quant-ph/0212127.pdf

⁴ Andrei Khrennikov, „Contextual viewpoint to quantum stochastics”; https://arxiv.org/pdf/hep-th/0112076.pdf
“One of problems was of purely mathematical character. The standard probabilistic formalism based on Kolmogorov’s axiomatics, 1933, was a fixed context formalism. This conventional probabilistic formalism does not provide rules of operating with probabilities calculated for different contexts. However, in quantum theory we have to operate with statistical data obtained for different complexes of physical conditions, contexts. In fact, this context dependence of probabilities as the origin of the superposition principle was already discussed by W. Heisenberg; unfortunately, only in quite general and rather philosophic framework.”

A teljes cikk PDF-ben itt található, ez egy 2017. december 29-én stilárisan javított verzió..

Rövid vallomás születésnapi köszöntésül

Nem méltatom Lator Lászlót, a költőt, műfordítót, esszéírót és nagyszerű tanítót, ezt megteszik nálam sokkal hivatottabbak. Egy személyes vallomással járulok hozzá a jókívánságokhoz. A kortárs költészet számomra legkedvesebb versét írta Lator László úgy hatvan évvel ezelőtt. Túlságosan személyes a vers, ezért ennél többet nem árulok el róla.
1969-ben jelent meg a költő első kötete, a Sárangyal, amelynek egy példányát azóta is féltve őrzöm. Érdekes, hogy bár minden versét szívesen olvasom, de közülük csak néhány az, ami igazán megszólít. Ennek az lehet az oka, hogy a költő szép korához és életművéhez képest kevés verset írt. Egy ez évi interjúban¹ maga is így fogalmaz: „Bár írtam volna többet, de ennyi lett.”
Ha nem is neveztem meg az én „szívből jövő” versemet, álljon itt egy másik kedvencemből kiemelt idézet, amelyben közel hetven év távolából szól hozzánk a költő:

„Most minden út hamis lehet,
fontold meg jól, hogy merre mégy.
Vigyázz, nehogy szándéktalan
elleneidnek pajzsa légy.

Nyitott szemmel köszöntsd a jót,
s ne imádj bamba szenteket.
Kígyó légy és szelíd galamb,
amint rendeltetett.”²

Utószó

Kis köszöntőm megjelenése után olvastam az ÉS-ben azt a sok verset, amelyekben Lator Lászlót köszöntik. Ezek közül Szabó T. Anna csodálatos költeményét, a Három szonett a kilencvenedikre címűt itt is megismételném, de nem szeretnék szerzői jogokat sérteni, ezért csak a számomra legszebb részletet idézem:

„…
ki tudni tanít, és tudva reméli,
hogy ördögi nincs, de van isteni,
ki figyelemmel, okos fegyelemmel
józanságra és mámorra kapat,
mutatja, hogy lesz szellemmé az ember,
és szenvedélyben párja nem akad –
   kit utol nem ér a por és a kor,
   ő az, csakis: a kortalan Lator.”

___________________________

¹ http://www.litera.hu/hirek/nagyvizit-lator-laszlonal-i

² Lator László, Kígyó légy és szelíd galamb, 1950.

„Minden dolog – szám”
/Püthagorasz/

„Kezdetben van a viszony”¹ írta Martin Buber. Azóta tetszik ez a kép, amióta olvastam, de ma már szívesebben mondanám azt, hogy kezdetben van az információ, ami nem más, mint a dolgok közötti kapcsolat. Ez persze furcsán hangzik, hiszen felveti a kérdést, hogy miképp lehet elsődleges az, ami két dolgot feltételez. Ezt a paradoxont most szó nélkül hagyom, de valamikor még visszatérek rá.²

Az energia, mint munkavégző képesség speciális fajtájának tartom az információt, mégpedig másolási képességnek, Tom Stonier³ definíciójának mintájára, de azt módosítva. A másolási képesség reprodukciós képességet is jelent egyúttal, ezáltal az élet, majd pedig az értelem megjelenésének előképe és feltétele az információ.

__________________________________

¹ Martin Buber, Én és Te, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1991., 35. oldal

² Annyit már most érdemes megjegyezni, hogy ez a kép rokon a húrelmélet szemléletével, amelyben az elemi létezők nem pontszerűek, hanem húrhoz hasonlóak.

³Tom Stonier, Információ és az univerzum belsőszerkezete, Springer Hungarica Kiadó, 1993. Tom Stonier rendezési képességnek definiálta az információt.

A teljes anyag PDF fájlban itt érhető el, javítva 2018. július 30-án.

A sztoikus filozófia megítéléséről, különös tekintettel Epiktétosz tanítására

Újra és újra meglepődöm, amikor művekről és szerzőikről olvasva azt tapasztalom, hogy kritikusaik véleménye alapvetően eltér a saját meglátásaimtól. Jó példa erre Jacques Attali hatalmas Pascal életrajza, amellyel kapcsolatban olyan érzésem volt, mintha nem ugyanazt a Gondolatokat olvastuk volna a szerzővel. Miközben csodálattal tekintek Jacques Attali káprázatos ismeretanyagára, ugyanakkor vegyes érzelmeket kelt bennem, hogy bőséges idézetei Pascaltól és az általam fontosnak tartott pascali gondolatoknak jóformán nincs közös részhalmaza.

Tamás Gáspár Miklósnak a sztoikus filozófiát történelmi helyzetekkel összefüggésbe hozó írása¹ és saját megítélésem között is nagy a szemléletbeli különbség.

________________________

¹Tamás Gáspár Miklós, Filozófia zsarnokság idején, Élet és Irodalom, 2017. július 28.

A teljes cikk PDF-ben itt olvasható.

Könyvhét, 2017

„Pillanat, melyben
szomj s ital egyszerre van
jelen s együtt fogy”
/Fodor Ákos, Boldogság /

Kissé megkésve írok a könyvhétről, igaz így már az olvasmányaimról is beszámolhatok. Nemcsak az írásommal késtem el, de addig halogattam a kirándulásomat a Vörösmarty térre, hogy a könyvhétről is lemaradtam. Végül csak sikerült átnéznem az új könyvek listáját, és szokás szerint összeírtam a kívánságlistámat. A mennyiség és nem utolsó sorban az összeg láttán; elkezdtem lebeszélni magamat néhány könyvről. Addig-addig szűkítettem a listát, míg két könyv maradt csak rajta, amelyek méretüket tekintve még füzetnyinek is aprók. Amilyen kicsinyek terjedelmükben, olyan nagyok tartalmukban. Egyszóval jól választottam, bár azoknak a bizonyos könyveknek a kihúzása a listámról még lehetett rossz döntés.

A teljes cikk PDF-ben itt található.

A geometriai algebra többértelműsége a téridő modellekben

A szakirodalomban többféleképpen alkalmazzák a geometriai algebrát (GA) a téridő modellezésére. Ezek közül a módszerek közül két lényegesen eltérő módszert szeretnék kiemelni. A GA legismertebb újra felfedezője és tovább fejlesztője David Hestenes is kétféle megközelítést használ, így más módszert alkalmaz a korai; 1966-os megjelenésű „Space–Time Algebra” című könyvében, mint az 1999-ben kiadott „New Foundations for Classical Mechanics” című alapművében. Az előbbiben a négydimenziós Minkowski-téridő vektorai generálják a GA-t, míg az utóbbiban a háromdimenziós euklideszi térből épül a GA, és az idő a skalár-elemmel reprezentált. Ezek az eltérések nemcsak formaiak, de a GA és a téridő értelmezését alapjaiban érintik. Az eltéréseik lényegét szeretném végiggondolni ebben a cikkben.

Tartalom

1. Emlékeztető
1.1. Multivektorok a GA₃-ban
1.2. Konjugáltak a GA₃-ban
1.2.1. Clifford konjugált
1.2.2. Pauli konjugált
1.2.3. A komplex képzetes egység szerepe a Clifford és a Pauli konjugáltak képzésében
2. Minkowski téridő által generált GA, azaz GA_1,3
2.1. Bivektor algebra
2.2. Lorentz transzformáció
3. Téridő modell a klasszikus GA₃-ban: a skalár elem, mint idő-reprezentáció
4. Összegzés
1. Melléklet
Pauli algebra és mátrixok
2. Melléklet
Gamma vagy Dirac mátrixok, Dirac algebra
3. Melléklet
A Lorentz transzformáció ábrázolása a XX. században
a. Einstein koordináta-szintű leírása
b. Hiperbolikus függvények alkalmazása
c. Hiperbolikus számok használata a téridő leírására
Irodalom

A teljes cikk itt érhető el PDF-ben.