Gyorsulásmentes mozgás-modellek a kételeműek számsíkjain

„„Két mennyiséget elosztani egymással puszta számolás; a matematika azt kitalálni, hogy mit osszunk mivel.”
(Jordan Ellenberg, Ne tévedjünk)

Belefogtam a differenciál- és integrálszámítás fogalmainak tisztázásába a kételemű számokon, természetesen a komplex számok kivételével, hiszen annak analízise egy jól kidolgozott területe a matematikának. Kezdett túl hosszú lenni a kalkulusról szóló cikk, ezért az előzményeit, pontosabban a kételemű számoknak azokat a fontos összefüggéseit –, amelyek megalapozzák analízisüket – jelen írásomban foglalom össze. Az itt szereplő összefüggések egy része már szerepelt korábbi cikkeimben, de most a differenciál- és integrálszámítás kontextusában, annak előkészítésére sorakoztattam fel a matematikai alapokat, kiegészítve újakkal és értelmezésükkel.

A teljes cikk PDF-ben itt található.

A szabadságról és a szabad akaratról ismét

Írtam már a szabadságról és a szabad akaratról egy cikket, de annyi beszélgetést hallgattam mostanában erről a témáról a neten, hogy muszáj írnom róla ismét. Az említett beszélgetések közül csak Bernáth László nevét említem, mert végre egy kortárs magyar filozófus, akivel több dologban értek egyet, mint amiben nem. Írásomban azonban nem is a filozófiai megközelítéseket fogom tárgyalni, hanem a saját világképemet körvonalazom azon az alapon, hogy gondolkodásomban én is szeretném megragadni a lét egészét, így a szabad akarat működését is.

A tejes cikk PDF-ben itt található.

Koordinátarendszerek és a téridő

“A világmindenség nem lesz kevésbé misztikus, ha tudunk egyet-mást róla. Sokkal csodálatosabb az igazság, mint azt a múltban bármelyik művész megálmodhatta!”
(Richard Feynman)¹

Bár sok és mély matematikai összefüggést tartalmaz a cikk, de sok interpretációra, magyarázatra is kiterjed, amikkel talán azok számára is érthetővé válnak a matematika régi/új szám és végtelen fogalmai, akik ezzel nem foglalkoznak, és felsejlik számukra is a matematikai összefüggések misztikus szépsége.

_____________________________________

¹ Richard Feynman, Mai Fizika I. kötet 45. oldal, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969

A teljes anyag PDF-ben itt található.

Naplórészlet, 2024. 01. 23.

Házimunka közben hallgattam ma a Mindenségit! podcast legújabb beszélgetését Hangya Balázs agykutatóval¹.

Egyetlen témát emelnék ki a beszélgetésből, épp azt, amire a tudománynak még igazi elméletei sincsenek, tehát a tudatról fogok írni néhány szót.

___________________________

^{1 Hangya Balázs: Agykutatás, agyműködés, tanulás, tudat, érzelmek / Mindenségit!
https://www.youtube.com/watch?v=e7U04VjmfHE} 

A teljes anyag PDF-ben itt található.