Naplórészlet, 2022. november 7. Egy-két napja tudományfilozófiát olvasok elalvás előtt. Nagyon érdekes Kampis stílusa, ha nem is könnyen olvasható, de legalább tartalmas és szórakoztató. Az idézetei azonban éppoly megbízhatatlanok, mint Esterházy Péteré, az utóbbi ugyan nem jelöli idézetnek azt, ami pontatlan emlékezés, Kampis viszont idéz, de időnként rosszul, vagy a forrás kétes. Például a 23. oldalon az i. lábjegyzet: „Állítsátok meg a Föld forgását, le akarok szállni! – neves könyvcím”, helyesen „Állítsátok meg a világot! Ki akarok szállni”. És nemcsak könyvcím az idézett szöveg, de elsősorban egy ismert grafitti („Stop the World! I want to get off”). Megjegyzés Csipkelődő kritikám büntetése, hogy miközben ezt írom, meglöktem a kávéscsészémet és megszenteltem a Kampis-könyvet kávéval. Az nem zavar, hogy rendszeres forrásmegjelölése a…

„emberi művet csak abbahagyni lehet: befejezni: nem” /Fodor Ákos, Axióma/ Ma, 2022. október 19-én ünneplem a weboldalam 11. születésnapját. A mottóbéli Fodor Ákos haikuja mellé szintén tőle választottam egy idézetet, mert ugyanaz az én alapelvem is, amikor a honlapomra írok:  „Ars poeticám”? – Olyat írni, amilyet olvasni vágynék. /Fodor Ákos, Interjú/

Röpke gondolatok Mérő László előadását hallgatva A napokban Mérő László egy régi, 2015-ben tartott előadását1 hallgattam a neten. Az előadás témájául szolgáló, eredetileg 2014-ben megjelent könyvet nem olvastam, gondolataimat kizárólag az előadáson elhangzottak inspirálták, és a teljesség igénye nélkül csak néhány témát érintek, amelyben nem értek egyet az alkotóval. A teljes anyag PDF-ben itt található. ______________________ 1 Harmadik Kor Egyeteme - Mérő László: A csodák logikája; https://www.youtube.com/watch?v=2wvl2jN5tXk

Vigyázat, spoiler! Egy nagylélegzetű munkával vagyok elfoglalva. „Az intenzív és az extenzív végtelenről” címmel foglalom össze, hogy mit tudok a végtelenről kicsiben és nagyban. A végtelen képzetes számokkal való modellezése nagyon érdekes dolgokra derít fényt. Például kiderül, hogy Abraham Robinson nemsztenderd analízise miért nem hozott újat. Az ok az, hogy lényegét tekintve nem különbözik a sztenderd analízistől, ez is, az is egyfajta infinitezimális fogalmán alapszik, csak a klasszikus analízisben ezt elrejtik az „epszilon-deltás” definíciók. Mindig is elgondolkodtatónak éreztem, és állandóan ott motoszkált bennem egy régen olvasott megállapítás: „Helyénvalónak látszik … megjegyeznünk, hogy a kontinualitás a végtelenség egyik formája, csakhogy nem extenzív, hanem intenzív típusú. Ez a tér és az idő „belső” végtelenségét jellemzi.”1 Ma már tudom, hogy miért izgatott ez,…

Egy nagyon személyes álom “Több dolgok vannak földön és egen, Horatio, mintsem bölcselmetek Álmodni képes.” (William Shakespeare, Hamlet) Egyetlen vigaszom van, ahogy elnézem emberi világunkat – többünk érzései szerint a XXI. századot meghazudtoló – háborúskodásokat, gyűlölködéseket. E vigasz egy párhuzam gondolata a kozmikus ősrobbanás és a jelenlegi földi káosz között. Amint a kezdetek kezdetén az első struktúrák – elektronok, protonok – kialakulását is a megsemmisülések-újraszületések örvénylő őslevese előzte meg, ugyanezt remélem a földi biológiai massza – közöttük az emberiség – jelenlegi önpusztító, egymást bekebelezni próbáló időszakát követő világról, amelyet a majdnem halhatatlan elemi részekhez hasonló élettartamú struktúrák népesítenek majd be. Kérdés, hogy e jövő most születő elemi egységei a stabilitáson még innen vannak, vagy már túl. Remélem, hogy túl. A…

Ma éjjel tönkretettem a jó öreg e-könyv olvasómat. Olvasás közben elaludtam, majd levertem a kütyüt, végül balszerencsésen ráléptem, amikor felkeltem. Ezek után csoda, hogy még bekapcsolható, és még az érintőkijelzője is mutat valamit, persze lényegében használhatatlan. Első eset, hogy – ha akaratlanul is – de fizikailag rongáltam meg egy kütyüt.