Filozófia (5)

2017. szeptember 19., kedd 10:05

Egy mai phütagoreus elgondolásai

Írta:

„Minden dolog – szám”
/Püthagorasz/

„Kezdetben van a viszony”1 írta Martin Buber. Azóta tetszik ez a kép, amióta olvastam, de ma már szívesebben mondanám azt, hogy kezdetben van az információ, ami nem más, mint a dolgok közötti kapcsolat. Ez persze furcsán hangzik, hiszen felveti a kérdést, hogy miképp lehet elsődleges az, ami két dolgot feltételez. Ezt a paradoxont most szó nélkül hagyom, de valamikor még visszatérek rá.2

Az energia, mint munkavégző képesség speciális fajtájának tartom az információt, mégpedig másolási képességnek, Tom Stonier3 definíciójának mintájára, de azt módosítva. A másolási képesség reprodukciós képességet is jelent egyúttal, ezáltal az élet, majd pedig az értelem megjelenésének előképe és feltétele az információ.

__________________________________

1 Martin Buber, Én és Te, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1991., 35. oldal

2 Annyit már most érdemes megjegyezni, hogy ez a kép rokon a húrelmélet szemléletével, amelyben az elemi létezők nem pontszerűek, hanem húrhoz hasonlóak.

3Tom Stonier, Információ és az univerzum belsőszerkezete, Springer Hungarica Kiadó, 1993. Tom Stonier rendezési képességnek definiálta az információt.

A teljes anyag PDF fájlban itt érhető el.

 

Utoljára frissítve: 2017. szeptember 19., kedd 10:28

Epiktetosz

A sztoikus filozófia megítéléséről, különös tekintettel Epiktétosz tanítására

Újra és újra meglepődöm, amikor művekről és szerzőikről olvasva azt tapasztalom, hogy kritikusaik véleménye alapvetően eltér a saját meglátásaimtól. Jó példa erre Jacques Attali hatalmas Pascal életrajza, amellyel kapcsolatban olyan érzésem volt, mintha nem ugyanazt a Gondolatokat olvastuk volna a szerzővel. Miközben csodálattal tekintek Jacques Attali káprázatos ismeretanyagára, ugyanakkor vegyes érzelmeket kelt bennem, hogy bőséges idézetei Pascaltól és az általam fontosnak tartott pascali gondolatoknak jóformán nincs közös részhalmaza.

Tamás Gáspár Miklósnak a sztoikus filozófiát történelmi helyzetekkel összefüggésbe hozó írása1 és saját megítélésem között is nagy a szemléletbeli különbség.

________________________

1Tamás Gáspár Miklós, Filozófia zsarnokság idején, Élet és Irodalom, 2017. július 28.

A teljes cikk PDF-ben itt olvasható.

Utoljára frissítve: 2017. augusztus 15., kedd 16:55
2017. január 13., péntek 18:40

Információ vs. kommunikáció

Írta:

Konyv szines k

1. Az információ

Az információról szóló előző írásomban elsősorban a hamis információval foglalkoztam. Most is erről lesz szó, de egy kicsit más szemszögből. A címben szembeállítottam az információt és a kommunikációt. Régi vesszőparipám ugyanis, hogy a ma információelméletnek tartott tudományág alapjául szolgáló shannoni elmélet nem információelmélet, hanem az, aminek a szerzők maguk is nevezték, azaz „A kommunikáció matematikai elmélete”. Ezzel nem azt akarom állítani, hogy ez az elmélet nem az információról szól, hanem hogy azt csak egyoldalúan teszi. Az információ kommunikálása nem azonos az információval, bár fontos, sőt lényegi megnyilvánulása.

Az információt éppoly fizikai létezőnek tartom, mint az energiát. Az energia is absztrakt fogalom volt a létrejöttekor, és csak később, elsősorban a tömeg-energia ekvivalencia felfedezése után vált elfogadottá, hogy az energia fizikai létező. Az információra vonatkozóan is sokan szorgalmazzák már, hogy kezeljük fizikai létezőként. Ehhez azonban hiányzik egy olyan jól működő, a tapasztalatoknak megfelelő elmélet, mely az információ sokszínű, jelenleg még különálló, össze nem kapcsolt megnyilvánulásait egységes egészként összefogja.

A teljes anyag PDF fájlban itt található. Az anyagban Stefan Ulrych neve javítva 2017. július 6-án.

 

Utoljára frissítve: 2017. július 06., csütörtök 16:02

ES Avar reszl

Röpke gondolatok egy ÉS-beli cikk apropóján1

Bár Avar János nem idézi George Steinert a rövid kis eszmefuttatásában a „Tényen túliak” című írásában, de épp azt a jelenséget járja körbe, amit a polihisztor esszéista így fogalmazott meg fél évszázaddal ezelőtt:

„Korunkban obszkurantizmus és őrület fertőzte meg a politika nyelvét. Nincs olyan otromba hazugság, amely ne lelne buzgó kimondóra, nincs olyan aljas brutalitás, amelynek ne kelne védelmére a hisztoricizmus szófacsarása. Hacsak nem adhatjuk bizonyos mértékben vissza újságjaink, törvényeink, politikai aktusaink szavainak világos és szigorúan körülírt jelentését, életünk még közelebb kerül a káoszhoz. Akkor egy új sötét középkor jön reánk.”

Írásaimban már többször idéztem a fenti mondatokat, de most sem hagyhattam ki aktualitása miatt. Ötven év alatt a helyzet nem javult, sőt rosszabb lett. Avar János cikke ürügyén azonban nem is erről akarok írni, hanem örök témámról; az információról.

___________________________

1Avar János, Tényen túliak, Élet és Irodalom, Agora, 2016. november 18.

2George Steiner, The retreat from the word / Egyre távolabb a szótól (1961), esszékötetben angolul: Language and Silence, Atheneum 1970, magyarul Egyre távolabb a szótól, Európa Könyvkiadó, 1970

 A teljes anyag PDF fájlban itt található.

 

Utoljára frissítve: 2017. január 14., szombat 21:51
2016. január 31., vasárnap 11:21

A végtelen megragadása

Írta:

Új dimenziók

«1+1 az nem „2”
– hanem:
egy ILYEN
meg
egy OLYAN
(és persze ez is csak akkor, ha egyáltalán : „+”)»
/Fodor Ákos,Még magasabb matematika/

Egy-egy gondolatsort1 követve többször jutottam arra a következtetésre, hogy a valóságban az aktuális végtelen, mint mennyiség nem létezik2, csak egy új minőség álruhájában. Értem ezt úgy, hogy mielőtt egy mennyiségi növekedés végtelenné válna; egy új minőségbe csap át, azaz a végtelen nagy, mint mennyiség potenciálisan létezik ugyan, de aktuálissá válása felülírja az adott mennyiség minőségi jegyeit, és egy új tulajdonságokkal bíró egyedi létezővé változik.

A matematikai végtelen fogalma kezdetben abból a tapasztalatból táplálkozott, ami szerint egy halomba rakott számtalan aprósághoz újabb apróságok hozzáadásával a mennyiség változatlanul számtalan sok marad számunkra. Vagy, amint Y. D. Sergeyev hivatkozik egyik cikkében3 egy Amazonas menti törzsre, akik állítólag csak kettőig tudtak számolni, a nagyobb mennyiségek számukra mind a „sok” megnevezést kapták. Cantor végtelen fogalmain elvégzett alapműveletek; az összeadás, a szorzás hasonló képet mutatnak. Egyedül a rendezettséget tükröző rendszámoknál különbözteti meg ez a számrendszer például az ’ω’ és az ’ω+1’ rendszámokat a végtelenek körében. Ez utóbbi törekvésben azonban sokkal inkább az szemlélet fogalmazódik meg, hogy Cantor feltevése szerint jólrendezettek, azaz sorban egymás után következőek a végtelen mennyiségek. Ettől a látásmódtól alapjaiban tér el a végtelenek minőségi megközelítése.

_____________________________________

1 Lásd például „Az új végtelenről” című cikket.

2 Újra és újra rácsodálkozom Arisztotelész éleslátására, amikor a természetes számokkal kapcsolatban megjegyzi, hogy „mindig lehetséges egy nagyobb számra gondolni… ez a végtelen potenciális, sohasem aktuális.” Arisztotelész, Fizika, III. könyv, 7. rész. Hasonlóan vélekedik az aktuális végtelenről egy jóval későbbi kor nagy matematikusa, Poincaré: „Aktuális végtelen nem létezik, Cantor hívei elfelejtették ezt, és ezért kerültek ellentmondásba.”

3 Lásd: http://arxiv.org/pdf/1203.4141v1.pdf

A teljes anyag PDF fájlban itt található.