Elemek szűrése dátum szerint: február 2024
Az információ szerepe a szabad akarat működésében
A szabadságról és a szabad akaratról ismét
Írtam már a szabadságról és a szabad akaratról egy cikket, de annyi beszélgetést hallgattam mostanában erről a témáról a neten, hogy muszáj írnom róla ismét. Az említett beszélgetések közül csak Bernáth László nevét említem, mert végre egy kortárs magyar filozófus, akivel több dologban értek egyet, mint amiben nem. Írásomban azonban nem is a filozófiai megközelítéseket fogom tárgyalni, hanem a saját világképemet körvonalazom azon az alapon, hogy gondolkodásomban én is szeretném megragadni a lét egészét, így a szabad akarat működését is.
A tejes cikk PDF-ben itt található.
A végtelen kicsiben és nagyban III.
Határérték és folytonosság a kételemű számokon
„Jó ok adható arra, hogy miért nem lehet a valóságot folytonos mezőként ábrázolni. A kvantumjelenségekből látszólag biztosan következik, hogy egy véges energiájú, véges rendszer teljes mértékben leírható véges számok (kvantumszámok) véges halmazával. Úgy tűnik, hogy ez nincs összhangban a kontinuumelmélettel, és ahhoz kell vezetnie, hogy megpróbáljunk egy tisztán algebrai elméletet találni a valóság leírására. De senki sem tudja, hogyan lehet egy ilyen elmélet alapjaihoz hozzájutni.”
(Albert Einstein, A relativitáselmélet értelme).
A matematikai folytonossággal hasonló a probléma, mint a végtelennel; élesen eltér ugyanis a valóságban tapasztalható folytonosság a matematikában definiált fogalomtól. Amint aktuálisan létező mennyiségi végtelent nem tapasztalunk, úgy folytonosságot sem tapasztalhatunk abban az értelemben, amint azt a matematika definiálja, és e kettő ok-okozati kapcsolatban áll egymással.
A régóta ismert komplex számok körében könnyű volt értelmezni a konvergenciát és az analízis szinte minden elemét, hiszen lényegét tekintve ezeknek nem kellett sokban különböznie a valós vektoranalízisben használtaktól, a komplex számok, mint számvektorok értelmezése és abszolútértékük miatt. Ez a „hasonlóság” most még jobban érthető a komplex képzetes végtelen-kapcsolatából, pontosabban az intenzív és az extenzív végtelen hiányát modellező szerepéből, itt a végtelen alatt a kontinuumhipotézisben megfogalmazott végtelent értve.
A teljes anyag PDF-ben itt található.
