2013. szeptember 22., vasárnap 10:03

Okozatiság és célkövetés

Írta:
Értékelés:
(0 szavazat)

Determinizmus vagy indeterminizmus vagy valami más

A determinizmus, mint filozófiai nézet szerint a jelenségek mind okkal történnek, nincs véletlen esemény. Ezzel szemben az indeterminista elképzelés szerint bizonyos eseményeknek nincs előzménye, véletlenszerű a megjelenésük.

Gondolatfűzésemmel azt szeretném megmutatni, hogy – nagyon sok egyéb elgondolás és annak tagadásához hasonlóan – a determinizmus vs. indeterminizmus1 vitában is egy harmadik lehetőség az, ami igaz. Véleményem szerint mindennek megvan az oka, de ugyanakkor minden esemény bizonyos szinten megjósolhatatlan is. A múltbeli okozatiság nem jelenti a jövőbeli következmények előreláthatóságát. A kiszámíthatatlanság elsősorban abból ered, hogy nem csak oka, de célja is van mindennek. A rendszerek célkövetése pedig csak valószínűségi szinten meghatározott.

Elsőként az emberekre vonatkoztatva fogom végig gondolni ezt az állítást, majd minden rendszerre az általánosítást. Jelenlegi tudásunk szerint a fény – és így az információ is – véges sebességgel terjed. Ennek az a következménye, hogy nincs információnk olyan jelenleg zajló eseményekről, melyek a későbbiekben hatással lesznek ránk. Így döntéseinket mindig bizonytalan jövőkép alapján hozzuk meg, azaz tetteink csak valószínűségi szinten meghatározottak.

Minden rendszer – ami elég bonyolult ahhoz, hogy rendszernek nevezzük – működési céllal is rendelkezik. Egyszerűbb rendszereknél ezt a célirányos működést elgondolhatjuk a rendszer változásában a belső meghatározottság következményeként.2 Igen bonyolult rendszereknél – például nem csak az embereknél, de már az élővilágban is – ez a belső meghatározottság az önérdekkel, az un. életösztönnel azonos.

A fentiek szerint a bonyolult rendszerek viselkedését a következőképpen gondolhatjuk el: külső okok adják a viselkedés előzményeiben az elsődlegesen múltbeli okokat, és a belső mozgatórugók azok, melyeket már kiváltképp egy jövőkép befolyásol.

A fentiek természetesen egyszerűsítések, hiszen a múlt emlékezete3 is csak valószínűségi szintű ismeret. Érdekes lehet még az információ és az energia szempontjából is végiggondolni az események kiváltóit.4 A jövőkép és az emlékezet elsősorban információ, így mondhatjuk, hogy a belső mozgatórugók jelentős mértékben információs jellegűek.

____________________________________________

1 A determinizmus/indeterminizmus kérdését érintettem már „A szabadságról és a szabad akaratról” című írásomban.

2 Valaki gondolhat arra, hogy a célkövetés az időnyíl egyfajta megnyilvánulása, de én ezt az elképzelést nem tartom túl jónak, mert az un. időnyíl működése alatt általában a bonyolultság csökkenését értjük, az információs folyamatokban viszont ennek épp az ellenkezője történik.

3 Nem az un. információrendszereknél, hanem egyszerűbb struktúráknál az „emlékezet” a múltbeli hatások lenyomatának információs része.

4 Egyelőre nem érintem azt a kérdést, hogy az energia mennyiben információ, és az információ mennyiben energia, azaz mi is az információ és az energia.

Megjelent: 868 alkalommal Utoljára frissítve: 2013. szeptember 22., vasárnap 10:40
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned