2013

2013 (6)

2013. november 04., hétfő 09:06

Deus ex machina

Írta:
Az ókori görög drámákban a teljesen reménytelen helyzeteket egy isteni beavatkozással oldották meg a drámaírók, és ezt a drámai fordulatot illették a címben idézett kifejezéssel. Sok kritika érte ezeket a megoldásokat, most ezek közül csak Arisztotelészét idézem: „A jellemeknél is - akár a cselekményszövésben - mindig törekedni kell a szükségszerűségre vagy valószínűségre, úgyhogy az, amit egy bizonyos ember egy bizonyos módon mond vagy cselekszik, szükségszerű vagy valószínű legyen, s egyik dolog a másik után szükségszerűen vagy valószínűen következzék. Világos tehát, hogy a cselekmény megoldásának is magából a jellemzésből kell következnie, nem a gépezet alkalmazásából, mint a Médeiá-ban és nem úgy, mint az Íliász-ban az elhajózással kapcsolatos események. Ezt a bizonyos gépezetet a színpadi cselekményen kívül eső dolgoknál kell felhasználni, olyanoknál,…
Utoljára frissítve: 2013. november 04., hétfő 09:15
2013. szeptember 22., vasárnap 10:03

Okozatiság és célkövetés

Írta:
Determinizmus vagy indeterminizmus vagy valami más A determinizmus, mint filozófiai nézet szerint a jelenségek mind okkal történnek, nincs véletlen esemény. Ezzel szemben az indeterminista elképzelés szerint bizonyos eseményeknek nincs előzménye, véletlenszerű a megjelenésük. Gondolatfűzésemmel azt szeretném megmutatni, hogy – nagyon sok egyéb elgondolás és annak tagadásához hasonlóan – a determinizmus vs. indeterminizmus1 vitában is egy harmadik lehetőség az, ami igaz. Véleményem szerint mindennek megvan az oka, de ugyanakkor minden esemény bizonyos szinten megjósolhatatlan is. A múltbeli okozatiság nem jelenti a jövőbeli következmények előreláthatóságát. A kiszámíthatatlanság elsősorban abból ered, hogy nem csak oka, de célja is van mindennek. A rendszerek célkövetése pedig csak valószínűségi szinten meghatározott. Elsőként az emberekre vonatkoztatva fogom végig gondolni ezt az állítást, majd minden rendszerre az általánosítást.…
Utoljára frissítve: 2013. szeptember 22., vasárnap 10:40
2013. szeptember 07., szombat 11:42

Egy-két szó könyvekről, filozófiáról

Írta:
1. Ven-ce, A titkok feltárásának igaz könyve A könyvet Lao-ce (Laozi) egyik tanítványának, Ven-ce (Wenzi) azaz Wen mester művének tartják, bár a szerző neve is bizonytalan, és az a kor is, amikor élt. Ez a könyv „Az Út és Erény könyve” magyarázatgyűjteményének is tekinthető. Kiemeltem néhány mondatot, melyek nem a legfontosabb tanítások, de bizonyos szempontból érdekesek: „Laozi mondotta: «Az elme éltető lényege a szellemmel alakítható, de szavakkal nem irányítható. A bölcs emberek fel sem kelnek gyékényszőnyegeikről, mégis az egész égalattit felügyelik. Mert bizony az érzések messzebbre jutnak, mint a szavak.»”1 „Akik a tetteinket bírálják, csatlakozni szeretnének hozzánk; akik a vagyonunkat megszólják, azt szeretnék, ha nekik adnánk.”2 „Minél több a törvény és a parancs, annál jobban elszaporodnak a rablók és a…
Utoljára frissítve: 2013. szeptember 14., szombat 10:55
2013. július 18., csütörtök 18:46

Röpke gondolatok a bonyolultságról

Írta:
1. Kronecker tévedett Kronecker sokat idézett mondása szerint „Isten teremtette az egész számokat; minden egyéb az ember műve”. Szerintem Kroneckernek nem volt igaza; az emberek teremtették az eddig ismert számokat, de Isten számai még mindig rejtve vannak. Az emberek ugyanis egyszerűsítenek, így lépésről lépésre értik meg azt, ami nagyon bonyolult. 2. Occam borotvája Occam borotvája azt a megközelítést jelenti, hogy valaminek a megértésében „általában az egyszerűbb megoldás a helyes”. Ez az okoskodás általában jól működik, ha ismert terepen járunk. Ezzel szemben valami teljesen új és bonyolult dolog felfedezése csak akkor lehetséges, ha feltételezzük a lehetetlent.
Utoljára frissítve: 2013. július 18., csütörtök 23:42
2013. április 23., kedd 19:08

A szellemi barbárság kora

Írta:
„Ha valaki a velünk folytatott vitában nem akar az igazsághoz igazodni, ha nem vágyik az igazmondásra – szellemileg barbár.” (José Ortega Y Gasset, A tömegek lázadása) A kommunikációs eszközök, a médiák hatalmas fejlődésével, kiváltképpen az internet gyors térhódításával az információ terjedése szinte „időtlenné” vált a földi kultúránkban. Amint egy hír megszületik, amint egy tudományos felfedezés felkerül valamely médiára, attól a pillanattól kezdve hatalmas tömegek, az emberiség jelentős hányada számára elérhetővé is válik. Az internet-használat olcsó és alig szabályozott volta olyan egyenjogúságot teremtett az információ-szerzésben, amilyen mértékű jogegyenlőségre nem volt példa az emberiség történetében. Az információk gigantikus mennyisége és elérhetőségének egyenlő mértéke miatt egyedül az információfeldolgozás minőségén és gyorsaságán múlik az új információ megszerzése, amely versenybeli előnyhöz juttathat valakit. Az emberek…
Utoljára frissítve: 2013. április 24., szerda 06:31
2013. január 06., vasárnap 22:19

A nyelvi funkciók leértékelődése

Írta:
„Egyre távolabb a szótól” (George Steiner1) A mai napig hatása alatt vagyok George Steiner „Egyre távolabb a szótól” című lenyűgöző esszéjének. Az író megállapításai nemhogy elavultak volna, de az elmúlt öt évtized2 folyamatai teljes mértékben igazolták azokat. A nyelv kommunikációs és leíró szerepe egyre inkább háttérbe szorul annak ellenére, hogy még mindig főszerepet játszik az emberi társadalomban. A nyelv devalválódása – amint Steiner is megírta – a következő folyamatokban nyilvánul meg elsősorban: * A matematika térhódítása a tudományokban, * A zenei kultúra növekvő térhódítása elsősorban a fiatalok körében, * A film, és a televízió megjelenésével a képi eszközök finomodása, növekedése mind a kommunikációban, mind a modellezésben, * A tömegkommunikációs eszközök segítségével az információ hatalmas tömegeket ér el. Így annak érdekében,…
Utoljára frissítve: 2013. január 08., kedd 09:09