Az első könyv –, amelyben arról olvastam, hogy az információt a fizika fogalmaival kell megközelíteni – Tom Stonier könyve volt; Információ és az univerzum belső szerkezete. Nagyon sok kritikát kapott ez a könyv, részben jogosan, részben hibás látószögből, helytelenül bírálva3. Számomra nagy élmény volt ez a könyv, még ha egyes részeivel én sem értettem egyet. Legnagyobb erényének azt tartom, hogy az információt az energiával hozta párhuzamba. Az energia szintén absztrakt fogalma a fizikának, de ez ma már nem annyira nyilvánvaló, mert – főleg Einstein híres E=mc2 összefüggésének köztudottá válása óta – az energiának az anyaggal való szoros kapcsolata, sőt egyfajta azonossága elkendőzi absztrakt jellegét.
Visszatérve Vladko Vedral könyvére, először is kijelenthető, hogy a többi hasonló témájú könyvhöz hasonlóan nem ad kielégítő választ az információ mibenlétére. A szerző nem mond sokat azzal – vagy épp túl sokat mond – hogy minden információ4. Semmi gyümölcsöző nincs ebben az állításban, hiszen nincs cáfolható része, azaz nincs olyan eleme, melynek igazát, vagy hamisságát a valósággal ütköztetve új tudáshoz jutnánk.5 A könyvet olvasva olyan érzésem volt, hogy szerzője ugyanazt a hibát követi el, mint sokan, akik kezdetben óraműnek, majd egy hatalmas számítógépnek tekintették az univerzumot. Ahogy mondani szokták, akinek kalapács van a kezében, az mindent szögnek néz, így Vedral kvantumfizikusként az univerzumot kvantuminformációnak látja.
Nem sajnálom a könyvre szánt időt, mert érdekes volt egy kicsit más szemszögből nézni az általam is kedvelt témákat. Igazán érdekes dolgot viszont nem találtam a könyvben. Mindenesetre kíváncsi vagyok Vedral egy másik könyvére, amelyben már sok a matematika: Introduction to Quantum Information Science. Ennek a könyvnek most tavasszal jelenik meg egy újabb kiadása. El fogom olvasni.
____________________________________________________________________
1 http://www.amazon.com/Decoding-Reality-Universe-Quantum-Information/dp/B005X4CLZ0
http://www.prospero.hu/katalogus/konyvek/decoding-reality-the-universe-as-quantum-information-isbn-9780199237692.html?id=2780745&vissza_link=%2Fkatalogus%2Fszokereso%2F%3Fid%3D%26vissza_id%3D%26order%3Deler%26szerzo%3D%26cim%3D%26ar_tol%3D%26ar_ig%3D%26datum_tol%3D%26datum_ig%3D%26kiado%3D%26kotestipus%3D%26keszleten%3D%26%26utoljara%3Dnem
2 „Within this discourse, surely the most exciting and fundamental question of all has to be: why is there a reality at all and where does it come from? In other words, before we can even speak about why things are connected, we need to ask ourselves why things exist in the first place. I will argue in this book that the notion of 'information' gives us the answer to both questions. Curiously, this makes information a far more fundamental quantity in the Universe than matter or energy, which is no mean feat in itself. If we look at reality in terms of 'bits of information', it is interesting that both the existence of reality and its inherent connectivity become completely transparent. Irrespective of whether you are a casual reader or a scientific researcher this has extraordinary implications for each and every one of us.
The three words that I read back in autumn 1994, which changed my perspective so markedly, were 'Information is physical'. The three words, in this order, stood out as the title of an amazing chapter in an otherwise obscure book, and over time made me realize that indeed maybe information is the answer. After having spent the last 15 years convincing myself that it is, I now endeavour to spend the next 12 chapters convincing you likewise.”
3 A helytelen bírálatok egyikének tartom Makai Mihály professzor véleményét, melyet az Eötvös Lorád Fizikai Társulat honlapjának Könyvsarok rovatában írt; Információhiány és a könyvkiadás belső szerkezete címmel (http://www.elft.hu/konyvsarok/kritika/stonier_070926.html). Például ezt írta a kritikájában a szerző: „Mi játssza az adó mi a vevő szerepét, mi a zaj, mi a jel? A szerző homályos fogalmához leginkább a kölcsönhatás áll közel, hiszen a kölcsönhatásban álló objektumok egyikét lehet adónak, a másikat vevőnek tekinteni, a kölcsönhatás pedig helyettesíthető egy jellel, amelyet az adó bocsát ki és a vevő felfog. Azonban amíg a kölcsönhatás fogalma a fizikában fölöttébb gyümölcsözőnek bizonyult, addig nem világos, milyen új eredmény várható az így bevezetett információtól.” Nos, ez a bírálat épp nem Tom Stonier információ-fogalmának kritikája, hanem a Shanon-féle kommunikációs elmélet információelméletként való kezelésének. (Ami ráadásul szintén gyümölcsözőnek bizonyult!) Helytelen állítás a kritikában az is, hogy Tom Stonier nem adott pontos definíciót az információra, épphogy megtette. Maga a definíció természetesen vitatható: „Az információt olyan képességként definiáljuk, amely egy rendszert rendezett állapotba hoz, vagy rendezett állapotban tart.” A professzori bírálatban a termodinamika második főtételének hibás felírására vonatkozó megjegyzést sem értem, hiszen a második főtétel matematikai kifejezése sokféle lehet, nem feltétlenül az entrópia fogalma alkalmas rá, hanem egyéb állapotfüggvények is, így a belső energia, a belső hőtartalom (entalpia), a szabad energia és a szabad entalpia is. Tom Stonier könyvének megkritizált 40. oldalán épp az előbb felsorolt lehetőségek közül a legutóbbi, a szabad entalpia, más néven a Gibbs-féle potenciál állapotegyenletének változását írta fel.
4„Our reality is made up of information”(Id. könyv, 13. oldal)
5 Azaz nem felel meg Karl Popper tudományos elméletek iránt támasztott falszifikálhatósági kritériumának.
