A lélekről bevezetőként
A lélek szóra annyi értelmezés rakódott, hogy tudománya, a lélektan már nem is kedveli a használatát. Helyette inkább az elme, vagy a tudat fogalmát állítja központi vizsgálata tárgyául. A vallások, és filozófiák pedig a szellem ideáját kötik a lélekhez, szembe állítva a test fogalmával. Nekem egyre határozottabban formálódó elképzelésem van a lélek mibenlétéről. Én nem idegenkedem a lélek szó használatától, sőt nagyon jó kifejezésnek tartom. Ezzel az elnevezéssel különböztetem meg az emberi elme és tudat minőségileg új megjelenési formáját az állatvilágban már megtalálható értelmi, tudati kezdeményektől. Szerintem az emberi lélek megjelenése jelentőségében csak ahhoz a változáshoz hasonlítható, amikor az élettelen világból kiemelkedett az élet. Mindkét változás olyan hatalmas ugrás a rendszerek szervezettségét, bonyolultságát tekintve, hogy nem hasonlíthatóak a közbülső minőségi változásokhoz.
A saját elgondolásom jelenleg csak munkahipotézis, de jól kapcsolódik az információról kialakult elképzelésemhez. Mi több, a lélek fogalmát az információ fogalmából eredeztetem. Megközelítésem szoros rokonságot mutat Arisztotelész egyik lélek-értelmezésével, bár attól lényeges pontokban eltér. Érdekes, hogy Arisztotelésznek ez a definíciója1 lényegét tekintve megegyezik az általam adott információ-értelmezéssel. Így, érthető, miért beszél lélekről – Platontól eltérően – minden élőlény esetében.
______________________________________________________
1„Ha így áll a dolog, világos, hogy a lelki tulajdonságok: anyagban lévő törvényszerűségek.” Arisztotelész, Lélekfilozófiai írások, Európa Könyvkiadó, 1988, Steiger Kornél fordítása. Mivel az „anyagban lévő törvényszerűségek” kifejezés csak itt fordul elő a fordító szerint az Arisztotelészi életműben, ezért az adott görög „enhülosz logosz” kifejezés fenti fordítását magyarázandónak tartja a fordító. Nagyon hálás vagyok ezért a kommentárért, mert egyrészt kulcsfontosságú a kifejezés számomra, másrészt az érvelést kielégítőnek tartom. Így már kevésbé kételkedem abban, hogy Arisztotelész valóban a létezők információs tartalmát – azaz elemeik kapcsolódásának törvényszerűségeit – tekinti lélekként az egyik definíciójában.
A cikk teljes szövege PDF fájlban itt található, ez a 2014. április 25-én javított verzió.
