Befejezve a röpke gondolatokat Lee Smolin könyvével kapcsolatban
1. Smolin és az információ
Smolin kritikával él azokkal szemben, akik szerint „a kvantummechanika nem «magáról» a fizikai világról szól, hanem a fizikai világra vonatkozó információinkról”1. Nem értek egyet az íróval. Én még messzebbre is megyek a véleményemmel, mert szerintem nem csak a kvantummechanika, de valamennyi tudásunk csak közvetetten szól a valóságról, közvetlenül a valóságnak bennünk kialakult képét érinti. Nem tudom, mi a probléma ezzel a gondolattal? Tudást úgy szerzünk, hogy egyrészt odafigyelünk arra, amint a világ kinyilvánítja önmagát, azaz kérés nélkül folyamatosan információt szór szét önmagáról. Ezeknek az információknak egy másolata jön létre bennünk. Másrészt kérdezzük, mérjük, teszteljük a világunkat és ezek a kikényszerített információk szintén beépülnek a világról alkotott képünkbe. Mondhatnám, hogy ez a világkép semmi mást nem tartalmaz, mint amennyit a világ „közöl” velünk. Mondhatnám, de nem mondom, mert nem igaz. Épp az a szép, és izgalmas, hogy egy kép a világról – nevezzük modellnek – tovább vizsgálható, és belőle újabb információ szerezhető. Valamennyi elméletünk axiómaszerűen tartalmazza a valóság önmagáról „közölt” információt, és tételszerűen azokat a következtetéseket, melyeket ezekből az információkból tovább gondolunk. Ez utóbbiak tehát nem közvetlen információk, hanem közvetettek. Az elméleteink – így a kvantummechanika is – a fizikai világból eredő információinkról szól. Épp azért kell újabb méréseket végezni, ellenőrizni a következtetéseinket, mert azok közvetettek.2
Nagyon hiányzik az információnak egy valóban jó elmélete. Smolin – szerintem hibásan – valamiféle algoritmusként képzeli el azt az információnkról szóló kvantummechanikát, amit kifogásol. Komolyan kellene már vennünk, hogy az információ nem csak holmi virtuális bitek tömege a számítógépben, vagy bennünk, hanem fizikai létező ahhoz hasonlóan, ahogy az anyagot és az energiát fizikai létezőnek tartjuk. Ki kellene már végre dolgozni az információ „fizikai” elméletét.
_______________________________
1 Lee Smolin, Az idő újjászületése, Akkord Kiadó, 2014., 193. oldal.
2 Nem csak a tudományos elméletek, de a hétköznapi tudásszerzés is hasonlóan működik. Számítógépes hasonlattal élve a beérkező információk bitmap-jét vektoros képpé alakítjuk.
A teljes szöveg PDF fájlban itt található, mely 2015. július 15-én javított változat. A módosítás egy új lábjegyzetet jelent..